A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint Lánczi Tamás nem jogász, ezért nem jogi értelemben állította, hogy a jelentésükben tények vannak

Második alkalommal futottak neki a Fővárosi Törvényszéken a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) ellen indított személyiségi jogi pernek. Májusban a hivatal képviselői nem jelentek meg, ez most végre megtörtént, igaz, Lánczi Tamás most is távol maradt. Igazgatóként ugyan ő a törvényes képviselő, helyette mégis Pálvölgyi Ákos vizsgálati igazgatót küldte, egy kifejezetten erre az alkalomra írt meghatalmazással. Kép- és videófelvételek készítéséhez a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselői nem járultak hozzá.

A pert az Átlátszó indította tavaly novemberben, miután a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében és az arról hírt adó videóban a portál szerint alaptalan váddal illette őket. Ebben Lánczi Tamásék a többi között azt állították, hogy az Átlátszó kémkedik, híreket hamisít, külföldi zsoldban áll, ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot, valamint titkos részjelentést adott a Sargentini-jelentéshez. Az Átlátszó ezért arra kérte a bíróságot, hogy tiltsa el a további jogsértésektől a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére.

Az SZH ellenkérelmében a per megszüntetését vagy a kereset elutasítását kérte, szerintük a Fővárosi Törvényszék nem is rendelkezik hatáskörrel az ügyben. Annak ellenére állítják ezt, hogy korábban már az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy személyiségi jogi pert indíthatnak az érintett szervezetek a valótlan tényállítások ellen, amikor elutasította a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát a szuverenitásvédelmi törvény ellen.

A perfelvételi ennek ellenére lezajlott, amelyből kiderült, hogy az SZH a hatásköri kérdések mellett főleg szavak jelentéséről vitatkozott. Azt ugyanakkor ők is elismerték, hogy nyilvánosságra hozatala előtt nem küldték el a vizsgálati jelentésüket az Átlátszónak, ennek oka pedig az volt, hogy a portál több közleményében is nyilvánvalóvá tette, nem működik együtt velük.

Üdv a klubban!

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője (címlapképünkön balra, mellette Tóth Balázs ügyvéd) a perben is megismételte, mekkora károkat okoztak számukra a Szuverenitásvédelmi Hivatal állításai. Hivatkozott egy tavalyi média monitoring riportra, amely megállapította, hogy a SZH eljárása kapcsán őket említették a legtöbbször más sajtótermékekben, ebből 220 negatív megjelenés volt. Bodoky szerint az ellenük szóló kritikus hangok is radikalizálódtak.

A főszerkesztő megemlítette: nem véletlen, hogy

a tárgyalás előtt Bede Zsolt várta a bíróság előtt, és végig szidalmazta, amíg beért a tárgyalóterembe.

Erről a hvg.hu tudósítója is megbizonyosodott a helyszínen.

Bodoky megemlítette az „átláthatósági” törvénytervezet is, amely elfogadása esetén az SZH javaslata alapján feketelistára teheti őket. Ezután minden olyan állítást tételesen cáfolt, mely az SZH jelentésében szerepelt.

Lánczi Tamásék ellenkeresetükben azt fejtették ki, hogy megállapításaik az „elemzés”, illetve a „vélemény” fogalomkörébe tartoznak. Hírszerzéssel pedig arra hivatkozva vádolták az oknyomozó újságot, hogy létrehozták és üzemeltetik a közérdekű adatigényléseket elősegítő KiMitTud.hu oldalt. Láncziék egész pontosan úgy érvelnek, hogy „az Átlátszó szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal”, és arra képezték ki egy nemzetközi hálózat magyarországi tagjait, hogy „visszaélésszerű, tömeges adatigénylésekkel” megbénítsák a közigazgatási szerveket. A hivatal dezinformációval is megvádolta a lapot, többek között olyan cikkekre hivatkozva, amelyekről később kiderült, hogy megalapozottak voltak.

Ezeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselője a tárgyaláson nem sorolta fel újra, azt azonban minden ténybeli alapot nélkülözőnek nevezte, hogy a jelentésük negatív hatással lett volna az Átlátszóra.

„Amennyiben negatív kritikát kaptak a jelentéssel kapcsolatban, akkor azt tudom mondani, hogy üdv a klubban!” – közölte az ügyvéd.

Szerinte ennyi erővel az Átlátszó cikkeinek hatására is felerősödnek az érintettekkel kapcsolatos negatív vélemények, amelyek célpontja lehet a kormány, de sok esetben akár Magyarország is.

Kiemelte, hogy őket jogszabály kötelezi az értékelő és elemző tevékenységre, jelentésükben pedig minden részletesen alá van támasztva. Azt is az Átlátszó bűnei közé sorolta, hogy gyűlöletet keltenek a hivatallal és annak dolgozóival szemben, és állítása szerint emiatt már „zaklató magatartás” is előfordult ellenük.

Ezt követően hosszú nyelvészkedés kezdődött. Az ügyvéd szerint ugyanis Lánczi Tamás nem jogász, ezért „nem jogi értelemben használta” azt a kifejezést, hogy a jelentésükben tények vannak. Ehelyett csak „ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetést” vont le. Vagyis – ahogy arra a bíró is emlékeztetett – véleményt mondott. Kiemelte, hogy a dezinformáció szó is jelenthet mást, mint amit az Átlátszó sérelmez, sőt a hírszerzés sem feltétlenül az, amit gondolnak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal értelmezésében ugyanis már az is hírszerzés, ha valaki információkat gyűjt és rendszerez – akkor is, ha ezt cikkírás közben teszi.

Hogy állításaikat bebizonyítsák, a következő tárgyalásra tanúként idézték be a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatási igazgatóját, a per októberben folytatódik.

A Hivatalt azóta a Válasz Online is beperelte, mert lepropagandázták a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készült interjújukat.