Kutató-mentők a dunai keresésről: A víz felszíne falként viselkedik, ez belső sérüléseket és szinte minden esetben eszméletvesztést okoz

A hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15-20 métert. A víz jelenleg mindössze 0,4-1 °C-os, ilyen hőmérséklet mellett a testet azonnali hidegsokk éri.

  • HVG

A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálathoz sok megkeresés érkezett az utóbbi napokban, ami feltételezhetően a 18 éves Egressy Mátyás eltűnésével van összefüggésben. A hatóságok már a Dunában is keresni kezdték a fiatalt, és családja szerint nagy valószínűséggel ő zuhant a folyóba a Lánchídról.

Ugyan a szolgálat nem vesz részt a keresésben, szakmai felelősségből úgy döntöttek, általánosságban írnak egy tájékoztatást arról, miért jelent rendkívüli kihívást a folyóvízi kutatás olyan körülmények között, amelyek most vannak.

Mint Facebook-posztjukban írják, ​a jelenlegi alacsony vízállás miatt a hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15-20 métert, azaz a szabadesés ideje mindössze 1,5-1,7 másodperc, ami alatt a test irányíthatatlanul gyorsul fel közel 60 km/h-s sebességre, és mivel a víz felszíne így egy falként viselkedik, ez belső sérüléseket és szinte minden esetben azonnali eszméletvesztést okoz.

https://hvg.hu/itthon/20260120_egressy-matyas-kozlemeny-eltunes-csalad-sportklub-ebx

A víz jelenleg mindössze 0,4-1 °C-os, ilyen hőmérséklet mellett a testet azonnali hidegsokk éri, ami kontrollálhatatlan légzési reflexet vált ki, az izmok percek alatt lehűlnek, ami a fizikai mozgásképtelenséghez és a szív leállásához vezet.

Kitérnek arra is, hogy a Duna vízhozama Budapestnél jelenleg körülbelül 1070 m³/s, sebessége pedig 2–3 km/h, ami azt jelenti, hogy a keresési terület percről percre nő, és órákkal a folyóba esés után a keresett személy – feltételezhetően a víz alatt sodródva – már kilométerekre lehet.

​„A keresési műveletek hatékonysága nagyban függ az információszerzés gyorsaságától. Amikor egy felvétel vagy tanúvallomás csak órákkal később válik elérhetővé, a folyó dinamikája miatt a kutatási terület mérete már több tíz kilométeres szakaszra duzzad és sajnos az eltűnt személy felszínre emelkedése hetekig is eltarthat” – teszik hozzá.

Az sem könnyíti meg a keresési munkát, hogy a folyó vize nem áttetsző, 20-30 centiméteres mélység alatt a felszínről már semmi sem látni, és mivel a tüdő vízzel való telítődése miatt a test általában a meder közelében sodródik, ami a technikai eszközök alkalmazását is megnehezíti.

Nyitókép: A jegesedő Duna Budapesten 2026. január 10-én, MTI/Bodnár Boglárka

Hozzászólások