Az EBESZ Parlamenti Közgyűlése (PK) Vlagyimir Putyin orosz elnök egykori személyes tolmácsát, Darja Bojarszkaját bízta meg a magyarországi választási megfigyelői misszió megszervezésével – olvasható a VSquare hírlevelében. Januárban a Magyar Hang kiderítette, hogy Bojarszkaja csatlakozott a magyarországi előzetes „igényfelmérő missziójához”, de az új fejlemény, hogy nagyobb feladatot is kapott a választáson.
A Társaság a Szabadságjogokért már korábban tiltakozott az extolmács szerepvállalása ellen, a Bloombergnek azt mondták, hogy a Putyin melletti egykori munkája megkérdőjelezi Bojarszkaja elfogulatlanságát.
https://www.facebook.com/panyiszabolcs/posts/pfbid023Qeh99545wiXBwYghuqLqTB6b3Pya3scc9vQhQpH1Q8yxEpr37uzuTkaiBcNnGFFl
A VSquare-en azt írja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, hogy nemzetközileg talán arról ismert a leginkább Bojarszkaja, hogy Putyin angol tolmácsaként tevékenykedett a 2019-es, Donald Trumppal folytatott találkozóján az oszakai G20-csúcson – ahol az oroszok az utolsó pillanatban cserélték be egy másik tolmács helyére.
Bojarszkaja 2010 óta dolgozik az EBESZ PK-nak külső tolmácsként, 2020 októberében pedig vezető beosztású tanácsadónak vették fel. Sokatmondó, hogy Lengyelország Belső Biztonsági Ügynöksége (ABW) 2022 novemberében szankcionálta Bojarszkaját, és nemkívánatos személynek nyilvánította. A döntést azzal indokolták, hogy az addigi tevékenysége alapján Putyin rezsimjének támogatója, ami „komoly kockázatot jelent provokációkra vagy Lengyelország nemzetközi megítélését sértő incidensek szítására”.
Panyi európai nemzetbiztonsági források alapján azt írja, hogy az orosz elnök személyes tolmácsait alaposan átvilágítja az orosz titkosszolgálat (FSZB), és a lojalitásuk alapvető elvárás. Az egyik forrás úgy fogalmazott: Bojarszkaja vagy együttműködik az orosz hírszerzéssel, vagy kiemelt beszervezési vagy megfigyelési célpontnak számít.
Az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének főtitkára, Roberto Montella megvédte Bojarszkaját. Pardavi Mártának, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének azt írta, hogy ő döntött az extolmács megbízásáról. Annak ellenére élvezi a bizalmát, hogy a magyar civil szervezet vezetője arra hívta fel a figyelmét: Bojarszkaja jelenléte elijesztheti, öncenzúrára kényszerítheti azokat a magyar civil társadalmi szereplőket, újságírókat és ellenzéki személyiségeket, akik egyébként szabadon beszélnének a nemzetközi megfigyelőkkel.
A HVG kérdésére válaszolva a 20k Szabad szavazat, a választások tisztasága felett őrködő magyar civil szervezet programigazgatója Kramer Péter arra kérdésre, hogy mit lehet tudni arról, hogy jelölik ki az EBESZ választási megfigyelőit úgy fogalmazott: Az EBESZ – pontosabban annak demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó részlege, az ODIHR – választási megfigyelő missziója, és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése (OSCE PA) két különálló dolog. Az ODIHR egy szakmai szervezet, amely szakértői missziókat küld hazánk és az EBESZ többi tagországa választásait megfigyelni, a PA pedig egy parlamenti képviselőkből, tehát politikusokból álló politikai szervezet. Darja Bojarszkaja az utóbbiban dolgozik évek óta, és a két szervezet közötti koordinációért felel, többek között a választási megfigyelési missziók területén is – tehát nem az idei magyar választások miatt került ebbe a pozícióba.
Hogy vajon mennyire lehetett ráhatása a magyar kormányra, Bojarszkajára nehéz megmondani az EBESZ PA belső működésének pontos ismerete hiányában. Kramer szerint ilyen „szakmai” háttérrel azonban legalábbis felmerül a gyanú, hogy valamely kormány, amelynek érdeke, hogy ő ott legyen, tehetett lépéseket azért, hogy odakerüljön.
Kramer szerint ennél fontosabb, hogy a magyar civil szféra képviselői már jelezték aggodalmukat a helyzet miatt, és közösen vizsgáljuk, hogy milyen további lépéseket tehetnek: „Azt szeretnénk, hogy amikor a választási megfigyelő missziókkal találkozunk, és érzékeny szakmai véleményeket, elemzéseket osztunk meg, akkor azt a megszokott zárt, bizalmi környezetben tehessük meg, politikai kitettség veszélye nélkül.”
(Nyitókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin oszakai találkozója 2019-ben. Az orosz elnök jobbján látható Darja Bojarszkaja. Fotó: AFP/Brendan Smialowski.)
