Magyarország katonai stratégiája nem tartotta a lépést a világgal, így új stratégiai dokumentumokra lenne szükség – emelte ki a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) előadásán Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes.
A volt vezérkari főnök szerint mára elavult a hatályos Nemzeti Katonai Stratégia, amelyet 2021-ben fogadtak el, s a jogszabályok és maga a stratégia szerint is négyévente szükség lenne a felülvizsgálatára. Hozzátette, hogy a valóságban ez inkább a politikai ciklusokhoz és a kormányváltásokhoz igazodik.
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája egyébként 2020-as, ami mára szintén elavult, egységes külügyi stratégia pedig nincs is, mióta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter papíron rugalmas és értékmentes szemlélet mentén vezeti a tárcát.
Szenes felhívja a figyelmet arra is, hogy a téma elsikkadt a magyar belpolitikában, csupán egyetlen párt programjában szerepel ilyen passzus. (Ez a független közvélemény-kutatók által a bejutási küszöb alá mért Demokratikus Koalíció.)
A jelenlegi stratégiai gondolkodás egyszerűen nincs összhangban sem a romló biztonsági helyzettel, sem az orosz–ukrán háború okozta új biztonságpolitikai kihívásokkal, sem a megváltozott biztonsági környezettel – állítja Szenes –, jóllehet az EU és a NATO kapcsolódó stratégiái azóta mind drasztikusan új irányt vettek.
https://hvg.hu/360/20250401_europa-fegyverkezik-vedelmi-osszefogas-hadiipar-feher-konyv-strategia-kiadasok
Hadtudósok közt élénken dúl a vita arról, hogy a mai turbulens biztonságpolitikai környezetben van-e értelme új stratégiát megfogalmazni vezérfonálként, vagy a gyors innovációs ciklusok miatt várni kell vele, amíg lecsendesednek a dolgok, és rendesen le lehet vonni a tanulságokat. Szenes most az előbbi szemlélet mellett foglalt állást markánsan.
A volt vezérkari főnök kitért a magyar haderő problémáira is. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség számára a korábbi 12 feladat helyett ma már 23 kötelezettséget írnak elő a jogszabályok, de közben a személyi állomány elmarad a meghatározott 37 650 aktív (hivatásos és szerződéses) és húszezer tartalékos katonától.
Ebben a kormányzati ciklusban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter soha nem beszélt a szervezet létszámáról, csupán az újonnan felszerelők számát tette közzé, ami önmagában nem értelmezhető.
https://hvg.hu/itthon/20260226_honvedelmi-miniszter-katonak-telepites-kritikus-infrastruktura-vedelme-felderites-ukrajna
Szenes viszont egyértelműen kijelenti, hogy az állomány nincs feltöltve, ami a feladatok végrehajthatóságát és minőségét is veszélybe sodorja. Meglátása szerint belső feszültségek is jelen vannak a honvédségen belül, így a következő kormánynak – a beszerzések folytatása mellett – kiemelt figyelmet kell fordítania az emberek megtartására, valamint az elbocsátott, leszerelt katonák visszacsábítására és rehabilitációjára.
https://www.facebook.com/hadtudomany/posts/pfbid02me8aTmtskw4payBUVSzoUEdtWdwuheK4hmnpedM5x7iCzKC3Fra4geCVWaXq87Ebl
