Orbán Viktor 16 éves hatalmának vége nemcsak kormányváltás, hanem egy esély Magyarországnak, hogy megmutassa a világnak, hogyan kell újjáépíteni a politika által leuralt tudományt – erről Barabási Albert-László írt abban a vezércikkben, amelynek megírására a Science, az Egyesült Államok vezető tudományos folyóirata kérte fel a világhírű magyar tudóst.
Barabási a Facebook-oldalán idézte fel, hogy legutóbb kilenc éve kapott felkérést a laptól vezércikk írására. Akkor az apropót az Orbán-kormány CEU ellen indított hadjárata jelentette.
Ma örömmel térek vissza egy sokkal reménytelibb üzenettel
– fogalmazott a tudós. „Magyarország előtt most valóban ritka lehetőség – és felelősség – áll: ezt jól kell csinálnunk. Nemcsak magunk miatt, hanem azért is, mert példát mutathatunk minden demokráciának, amely a tudás átpolitizálásával küzd” – tette hozzá.
Barabási szerint a magyar példa eddig azt mutatta meg a világnak, hogy a kormánynak nem kell beszántania a tudományt, hogy meggyengítse, elég, ha a politika kiszolgálójává teszi. Példaként említi a CEU kiszorítását, az akadémiai kutatóhálózat leválasztását és az egyetemek alapítványi kiszervezését. Szerinte ezeknek az lett az eredménye, hogy megtört az európai intézmények bizalma a magyar egyetem függetlenségében, amiért kizárták őket a nemzetközi programokból.
A hálózatkutató szerint a magyar tudomány tehetségei nem tűntek el az Orbán-évek alatt, hanem kitartottak. A cél most egy 21. századi kutatói ökoszisztéma felépítése kell, hogy legyen, amely szerinte a bizalom megteremtésével kezdődik. Ehhez pedig érdemalapú kinevezésekre, átlátható folyamatokra és az összeférhetetlenség szigorú szabályozására van szükség – sorolta Barabási. Ha ezek az alapok megvannak, Magyarország újra csatlakozhat a nemzetközi tudományos közösséghez.
Az új kormány alkotmányozó többsége Barabási szerint arra is lehetőséget nyújt, hogy tartóssá tegyék az akadémiai szabadság garanciáit. Ha ezek az alapok megvannak, az persze csak a kezdet: Magyarországnak is szembe kell néznie az Európa egészét érintő kihívásokkal, például azzal, hogy kevesebb fiatal választja a tudományos pályát, mint amennyire a társadalomnak szüksége lenne. Ennek egyik kulcsa a jelenleg külföldön tevékenykedő kiváló magyar kutatók hazacsábítása, amelyre példaként Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus Élvonal Alapítványát említi. Magyar Péter Barabási cikke megjelenése óta bejelentette, hogy felbontja a Krausz-alapítvánnyal kötött 261 milliárd forintos szerződést.
Barabási szerint a tudomány nem lehet az új magyar kormány egyetlen prioritása, de értékes tesztje lehet annak, hogy valós-e az intézményi függetlenség helyreállítására irányuló szándék. „Magyarország most megmutathatja a világnak, hogyan kell újjáépíteni a tudomány szabadságát. Ha sikerrel jár, azzal nemcsak saját pályáját korrigálja, hanem utat mutat minden, a tudás átpolitizáltságával küzdő társadalomnak” – fogalmazott.
https://hvg.hu/360/20260418_barabasi-albert-laszlo-interju-technologia-adattudomany-halozatok-muveszet
Nyitóképünkön Barabási Albert-László. Fotó: HVG / Veres Viktor
