Azbesztszennyezés: segítettek az ideiglenes intézkedések Szombathelyen, de még nem sikerült megoldani a helyzetet

Nemény András, a város polgármestere jelezte: minden továbbihoz a kormány döntése szükséges.

  • HVG

Nemény András, Szombathely polgármester szerdán a közösségi médiában megosztott videóban számolt be arról, hogy megérkeztek az önkormányzathoz a levegő azbesztrosttartalmára irányuló mérések eredményei.

Azbeszt-infó ❗️

Posted by Dr. Nemény András on Tuesday, July 14, 2026

Elmondása szerint a számok igazolták, hogy az ideiglenes intézkedések – amelyekkel az azbeszttel szennyezett utak kiporzását igyekeztek meggátolni – hatásosak voltak, a négy helyszín mindegyikén a határérték alatt volt a levegő azbesztrosttartalma.

Hozzátette: a problémát még korántsem tudták megoldani, hiszen 12 kilométernyi út érintett, és azokról a helyekről, ahol még nem végeztek pormentesítést, a levegőben távolabb is kerülhet a veszélyes anyagból.

Kiemelte: az ideiglenes intézkedéseket továbbra is folytatják, ahol tudják, kalcium-kloriddal, ahol erre nincs lehetőség, ott locsolással. Hozzátette, jelenleg ennél többet nem tud tenni az önkormányzat, mert egy kormányrendelet meghatározza számukra, hogy mit tehetnek, és mit nem. A bejelentkezést azzal zárta, várják a kormány további döntését, Magyar Péter miniszterelnök korábban azt mondta, a héten még sor kerül rá.

Az idén tavasszal berobbant nyugat-magyarországi azbesztügy kezelése vált a bő évtized után újra felálló környezetvédelmi minisztérium egyik legsürgetőbb feladatává. A jelenlegi információk szerint három nyugat-magyarországi megyében legalább 250 településre szállítottak ausztriai bányákból származó, azbeszttartalmú kőzúzalékot, összesen 1,4 millió tonnát.

A kőzetben megtalálható apró azbesztrostok összessége akkor válik veszélyessé, amikor jellemzően fizikai behatás – az utak esetében a közlekedők – miatt a levegőbe, onnan pedig a tüdőbe kerül, a szervezet ugyanis nem tudja lebontani, ezért gyulladást és akár rákos megbetegedést is okozhat.

Az új kabinet kormányülésen és a parlamentben is tárgyalta az ügyet, amit azonban nem követtek érdemi intézkedések; sok esetben a helyi önkormányzatok próbálják – sokszor kapkodva, nem feltétlenül jó intézkedésekkel – kezelni a helyzetet.

Korábbi kérdésünkre a környezetvédelmi tárca azt írta, a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport május 19-én ült össze először, és azóta napi munkakapcsolatban van. Eddig felosztották egymás között a feladatokat, kijelölték a felelősöket, és határidőket szabtak. A munkacsoportba a rá vonatkozó május 18-i kormányhatározatban megnevezett 11 minisztérium mellett bevonták a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is.

Június végén azonban a kormánypárti képviselők lemondták, így ellehetetlenült a Szombathelyre tervezett parlamenti bizottsági ülés, amelyet az azbesztszennyezésről tartottak volna.

A szennyezésnek az egészségi kockázat mellett a pénzügyi vonzata is jelentős. Az eddig elvégzett laborvizsgálatok is több mint 10 millió forintba kerültek, illetve csak a legsúlyosabban érintett, szombathelyi helyszín mentesítése is többmilliárdos tétel lehet.

Az út pora – milyen egészségügyi hatással lehet a burkolatba került azbeszt a közelben élőkre?

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace

Hozzászólások