A Dharam Ló Menedék évek óta perelte a kormányt, hogy a mentett lovak ellátását fizesse. Az ügyben korábban miniszterként állt bíróság előtt Nagy István is. A perben a minisztérium szerint éppen a rendszerváltás miatt nincs fordulat.
A rendszerváltás hatására változatlan marad a kormány pozíciója az azt évek óta perelő Dharma Ló Menedékkel szemben, mivel a jogállam helyreállításából az is következik, hogy a kormány csak akkor fizet valakinek – legyen az akár egy mentett állatokról gondoskodó szervezet –, ha arra jogalapja van. Lényegében ez derült ki az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium csütörtöki bejegyzéséből, amelyben szinte kormányzatelméleti esszével utasították vissza azt a vádat, hogy közömbösek lennének a mentett állatok sorsa iránt, illetve, hogy pont ugyanazt folytatnák, mint amit az előző vezetés tett április 12-i „rendszerváltás” előtt.
A Dharma Ló Menedék ügye évek óta tart, lényege, hogy a mentett lovakkal foglalkozó szervezet egyszer megállapodást kötött az állammal, amelyben kölcsönös szakmai segítségnyújtást vállaltak a felek. A Dharma álláspontja szerint ebből a megállapodásból az is következett, illetve arra kaptak ígéretet, hogy az általuk befogadott mentett lovak tartási költéségét (egy lovankénti havi fix összeget) a kormány kifizeti nekik, hiszen a mentett állatokról alapvetően a kormánynak kellene gondoskodnia.
Ezt vitatta még az előző kormány, mondván, hogy az elkobzott állatok tulajdonjoga ebben az esetben tisztázatlan, arról pedig nincs konkrét megállapodás, hogy az állam fizet a menhelynek. Így a lovak ellátását 2017-től saját kasszából fizette a menhely, amely 2022-re a csőd szélére került.
Ősszel felülvizsgálja a Kúria az agrárminisztérium és Dharma lómenhely közti pert, miután az állatkínzás miatt elkobzott lovakat mentő alapítvány nem kapta meg azokat az állami támogatásokat, amik szerintük jártak volna nekik.
Az ügy idén márciusban jutott odáig, hogy a másodfokon a kormány által megnyert per után a Dharma fellebbezését a Kúria befogadta. Emiatt akkor Nagy István agrárminiszternek is meg kellett jelennie a bíróság előtt, ahol főleg arról beszélt, hogy ő részleteiben nem is ismeri az ügyet. A tárgyalás következő napját akkor szeptember 30-ra írták ki, vagyis azon már a Tisza-kormány új elnevezésű tárcája és minisztere, Bóna Szabolcs képviseli a kormányt.
A tárca Facebook-oldalán megosztott bejegyzésben leszögezték, hogy az „egyszerűen nem igaz”, hogy ne érdekelné őket a lovak sorsa; ennek alátámasztására azt hozták fel, hogy már a jogvita során is biztosítottak takarmányt, ajánlottak állatorvosi segítséget, és az állatok elszállítására is készen álltak szükség esetére.
A menhely által követelt pénzt viszont éppen azért nem fizették, mert
egy jogállamban nem dönthetünk úgy közpénzekről, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk a hatályos bírósági döntéseket és az államháztartás szabályait.
Vagyis egy jogállami értelemben vett jó kormány nem olyan, mint – az elterjedt hasonlattal élve – egy népmesei jó király, aki annak és akkor ad pénzt, akinek és amikor éppen a jóérzés megköveteli.
A jogállam nem azt jelenti, hogy mindig annak van igaza, aki a leghangosabban beszél. Azt jelenti, hogy a vitáinkat szabályok szerint rendezzük, a bíróság döntését pedig akkor is tiszteletben tartjuk, ha az nekünk kedvezőtlen
– szögezték le, azt ígérve, hogy ennek megfelelően segíteni fognak, „ha tudnak”, a jogvita eldöntését pedig a bíróságra bízzák.
„A Kúria döntését pedig – bármi legyen is az – a minisztérium tiszteletben fogja tartani és végre fogja hajtani” – ígérték a közleményben.
Nyitókép: AFP/Anadolu Agency/Alibey Aydin
