A rendszerváltás hatására változatlan marad a kormány pozíciója az azt évek óta perelő Dharma Ló Menedékkel szemben, mivel a jogállam helyreállításából az is következik, hogy a kormány csak akkor fizet valakinek – legyen az akár egy mentett állatokról gondoskodó szervezet –, ha arra jogalapja van. Lényegében ez derült ki az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium csütörtöki bejegyzéséből, amelyben szinte kormányzatelméleti esszével utasították vissza azt a vádat, hogy közömbösek lennének a mentett állatok sorsa iránt, illetve, hogy pont ugyanazt folytatnák, mint amit az előző vezetés tett április 12-i „rendszerváltás” előtt.
https://www.facebook.com/Agrarminiszterium/posts/pfbid022VMBwZk5yEr2YyoWmhWMWbVdNU7raR4xsh7ytwuzWmDSXmkyDn95LwsnJwRr7KtSl
A Dharma Ló Menedék ügye évek óta tart, lényege, hogy a mentett lovakkal foglalkozó szervezet egyszer megállapodást kötött az állammal, amelyben kölcsönös szakmai segítségnyújtást vállaltak a felek. A Dharma álláspontja szerint ebből a megállapodásból az is következett, illetve arra kaptak ígéretet, hogy az általuk befogadott mentett lovak tartási költéségét (egy lovankénti havi fix összeget) a kormány kifizeti nekik, hiszen a mentett állatokról alapvetően a kormánynak kellene gondoskodnia.
Ezt vitatta még az előző kormány, mondván, hogy az elkobzott állatok tulajdonjoga ebben az esetben tisztázatlan, arról pedig nincs konkrét megállapodás, hogy az állam fizet a menhelynek. Így a lovak ellátását 2017-től saját kasszából fizette a menhely, amely 2022-re a csőd szélére került.
https://hvg.hu/kkv/20260305_dharma-lomenhely-alapitvany-agrarminiszterium-nagy-istvan-allami-tulajdon-kuria-targyalas-perkoltseg
Az ügy idén márciusban jutott odáig, hogy a másodfokon a kormány által megnyert per után a Dharma fellebbezését a Kúria befogadta. Emiatt akkor Nagy István agrárminiszternek is meg kellett jelennie a bíróság előtt, ahol főleg arról beszélt, hogy ő részleteiben nem is ismeri az ügyet. A tárgyalás következő napját akkor szeptember 30-ra írták ki, vagyis azon már a Tisza-kormány új elnevezésű tárcája és minisztere, Bóna Szabolcs képviseli a kormányt.
A tárca Facebook-oldalán megosztott bejegyzésben leszögezték, hogy az „egyszerűen nem igaz”, hogy ne érdekelné őket a lovak sorsa; ennek alátámasztására azt hozták fel, hogy már a jogvita során is biztosítottak takarmányt, ajánlottak állatorvosi segítséget, és az állatok elszállítására is készen álltak szükség esetére.
A menhely által követelt pénzt viszont éppen azért nem fizették, mert
egy jogállamban nem dönthetünk úgy közpénzekről, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk a hatályos bírósági döntéseket és az államháztartás szabályait.
Vagyis egy jogállami értelemben vett jó kormány nem olyan, mint – az elterjedt hasonlattal élve – egy népmesei jó király, aki annak és akkor ad pénzt, akinek és amikor éppen a jóérzés megköveteli.
A jogállam nem azt jelenti, hogy mindig annak van igaza, aki a leghangosabban beszél. Azt jelenti, hogy a vitáinkat szabályok szerint rendezzük, a bíróság döntését pedig akkor is tiszteletben tartjuk, ha az nekünk kedvezőtlen
– szögezték le, azt ígérve, hogy ennek megfelelően segíteni fognak, „ha tudnak”, a jogvita eldöntését pedig a bíróságra bízzák.
„A Kúria döntését pedig – bármi legyen is az – a minisztérium tiszteletben fogja tartani és végre fogja hajtani” – ígérték a közleményben.
Nyitókép: AFP/Anadolu Agency/Alibey Aydin
