Az ELTE-n egyeztettek a kutatókkal az MTA-hoz visszakerülő hálózatról a tudományos és technológiai minisztérium államtitkárai
Elmondták, hogyan alakítják ki az új kutatóintézeti struktúrát.
A kormány elküldte a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) előzetes egyeztetésre a kutatóhálózattal kapcsolatos törvénymódosítási tervezetét. Az MTA vezetése a szervezet honlapján megosztott közleményben összefoglalta, milyen kiegészítésekre tenne javaslatot.
Ebben azt is közölték, hogy az általuk a múlt hét pénteken megkapott, a kutatóhálózat átszervezéséről szóló tervezet véleményezésére az akadémiai tagoknak – az osztályukon keresztül – mindössze szerdáig van idejük, ugyanakkor a kifejezetten az MTA-törvényt érintő módosító tervezetet az Akadémia közgyűlésének októberi ülése előtt tíz nappal meg fogja kapni az elnökség, így annak véleményezésére valamivel több idő jut majd.
„Álláspontunk szerint egy most összehívott rendkívüli közgyűlés nem segítené a kellő időben megvalósuló jogi és finanszírozási rendezést” – írta az elsősorban az akadémiai tagoknak szóló közlemény végén a szakmai egyeztetés szoros időkorlátaira utalva Pósfai Mihály MTA-elnök, Kecskeméti Gábor főtitkár és Kovács Ilona főtitkárhelyettes. Hozzátették: az osztályokon keresztül történő gyors véleményezéssel és az elnökségben való egyeztetéssel „jelenleg közvetlenebbül alakíthatók a szövegek”, a részletes működési szabályok kidolgozása és a tapasztalatok alapján szükségessé váló korrekciók pedig úgyis későbbi feladatok maradnak, vagyis a közeljövőben meghozni tervezett törvénymódosítás nem fedné le az MTA és a kutatóhálózat törvényi rendezésének egészét.
Az Akadémia vezetésének összefoglalója szerint az általuk is szorgalmazott módosítás alapján a kutatóhálózat Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat néven működne tovább. Ez magában foglalná a jelenlegi HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjait és -intézeteit, valamint a most az Eötvös Loránd Tudományegyetem alatt működő négy kutatóközpontot is.
„A hálózat – hasonlóan több más, európai akadémiai kutatóhálózathoz – sajátos jogállású jogi személy marad, kutatási intézményei továbbra is jogi személyiséggel rendelkeznek” – írták le az új struktúrát, hozzátéve, hogy a hálózat alapítói jogait az MTA gyakorolná. Nem mellesleg emiatt lenne szükség az MTA-törvény módosítására is, hiszen az jelenleg nem tartalmaz szabályokat a köztestület kutatóhálózathoz fűződő jogairól.
A tervezet szerint az MTA elnökének előzetes egyetértése kellene további kutatási intézmények létrehozásához, befogadásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez, valamint az alapító okiratok elfogadásához és módosításához is. A tervezet szerint az MTA elnöksége hagyhatná jóvá a hálózat intézményi bontású éves költségvetési tervét és beszámolóját. Emellett a HUN-REN irodaháza is az MTA tulajdonába kerülne.
Ugyanakkor a hálózat elnöke szavazati joggal is rendelkező tagja lenne az MTA elnökségének, a hálózat tudományos tevékenységéről pedig évente beszámolna a közgyűlésnek.
A kutatóhálózat tizenkét tagú vezetőtestületébe az MTA elnöksége, a Tudományos és Technológiai Minisztérium és az Intézményvezetői Kollégium három-három tagot delegálna, egyet-egyet pedig a Fiatal Kutatók Akadémiája és a munkavállalói érdekképviseletek küldenének. A kutatóhálózat elnökét a vezetőtestület választaná az MTA elnöke és a miniszter közös, pályázaton alapuló javaslatára. A testületben a tagok többségének a tudomány művelőjének kellene lennie; bizonyos döntésekhez kétharmados támogatás lesz szükséges.
Az MTA vezetése szerint ez a konstrukció „az akadémiai felelősséget a kutatóhelyek és a kutatók közvetlen részvételével kapcsolja össze”.
A tervezet szerint a kutatóhálózat állami finanszírozását az MTA költségvetési fejezete útján biztosítanák, amelyben a hálózat támogatása elkülönítve jelenne meg. A kiszámítható és a szabad kutatási témaválasztás érdekében a többéves közfeladat-finanszírozási megállapodások előkészítésében az MTA is részt venne. A tervezetben szerepel az is, hogy az MTA-nak külön ingatlanfelújítási alapot is létre kellene hoznia, amelyből évente az MTA, valamint a kutatóhálózat 2025-ös összesített ingatlanvagyonának 3 százalékát kellene inflációkövetéssel az ingatlanvagyon megújítására fordítani.
„A jelenleg zajló, a 2027-es költségvetést előkészítő tárgyalásokon a hálózatnak korábban előirányzott 90 milliárd forintos finanszírozás megőrzését és az MTA saját feladatainak jelenleginél jelentősen nagyobb támogatását kérjük” – írta az akadémia vezetése, hozzátéve, hogy a Tudományos és Technológiai Minisztérium az elmúlt években nem látott léptékű tudománypolitikai fejlesztést kíván elindítani, az MTA-nak pedig az egyeztetések során a korábbi éveknél kedvezőbb érdekérvényesítési pozíciója van.
Több tízmilliós végkielégítést kérhetnek a HUN-REN vezetői, nem tudnak megállapodni a kormánnyal
Május óta húzódik a vezetőváltás a kutatóhálózat élén.
Nyitókép: MTI / MTVA / Róka László
