Az ezredforduló környékétől a helyi közösségek, a saját ügyfelek és az alkalmazottak számára kiemelten fontos ügyek, mint például az oktatás, valamint a vállalat profitszerző tevékenységét is támogató kezdeményezések kerültek előtérbe. Cikkünkben három hazai példát mutatunk be.

Nagy becsben a helyi érték

Suli Művek nevű programjának öt évvel ezelőtti indításakor a japán központú TDK-konszern kötelékébe tartozó szombathelyi Epcos Kft. az egyik helyi általános iskolában hozott létre 3D-s munkaállomásokkal, 3D-s monitorokkal, VR-eszközökkel felszerelt csúcslaboratóriumot. A rendhagyó tanteremben leselejtezték „Samut”, a csontvázat, valamint a műanyag molekulamodelleket, és elkezdődött az atomok és molekulák háromdimenziós modellezése, a biztonságos, vegyszermentes (fizikai és kémiai) kísérletezés, matematikaórán a kúpok, gúlák és más testek csonkolása, képző- és iparművészeti alkotások apró részletekbe menő vizsgálata.

„A helyi értékek megőrzésére, erősítésére épülő CSR-tevékenységünk gyújtópontjában a felnövő generáció és az oktatás támogatása áll. A programot korántsem csak a vegytiszta filantrópia motiválta. A Suli Művek a vállalat és az egész régió elementáris érdekeit szolgálja”

– szögezi le Takács Balázs, az Epcos ügyvezető igazgatója. Az autóipar és a megújulóenergia-iparnak elektronikai alkatrészeket gyártó Epcos – és a környék többi hasonló cége – számára életbevágó, hogy folyamatos legyen a gépész-, a villamos- és a mechatronikai mérnökök utánpótlása. Noha a szombathelyi cég régóta együttműködik a régióbeli közép- és felsőoktatási intézményekkel, a vezetősége szerint „az általános iskolák csak kevés támogatást kapnak a reáltárgyak megfelelő színvonalú oktatásához.

Miután az Epcos-alkalmazottak zöme fiatal szülő, a csúcstechnológiás labort olyan általános iskolában szerelték fel, ahová sok munkavállaló gyermeke is jár” – teszi hozzá Takács Balázs. A labor átadása óta a szombathelyi kisdiákok több országos természettudományi versenyt is nyertek.

Jótékony népszerűség

Nem a szombathelyi cég az egyetlen, amely felelősségvállalásával egy füst alatt a saját munkavállalói utánpótlását is létre akarja hozni. A Wessling Hungary Kft. például azért is fordít sok energiát és pénzt a társadalomépítésre, mert „ebbe nagyon is megéri befektetni” – fogalmaz Szunyogh Gábor, a cég marketingvezetője. A német központú, élelmiszer- és gyógyszerbiztonsággal foglalkozó szolgáltatót részben az motiválta Laborkaland programja elindításában, hogy az ezredforduló után drasztikusan csökkent a felsőoktatási intézményekből frissen kikerült kémiatanárok száma.

Az évente új tematikával előrukkoló online kémiaversennyel, amelynek nyertesei a Wessling laboratóriumaiban élesben is kipróbálhatják tudásukat, az utánpótlásnevelés elősegítése mellett azt is bizonyítani szeretnék, hogy „a kémia igenis népszerű”. A tavaly novemberben indult versenysorozatban a résztvevők valódi közegészségügyi és bűnügyi rejtélyek nyomába eredhettek. Fél év alatt maguk nyomozhatják ki, mi okozta több mint három évtizeden keresztül egy japán kisváros, Minamata lakóinak krónikus megbetegedéseit, illetve hogyan és miért tört ki 1976-ban egy rejtélyes, 25 ember halálát okozó járvány Philadelphiában.

A verseny nemcsak a kémiát népszerűsíti, hanem a hátrányos helyzetű régiók rejtett tehetségeire – mint például a két egymást követő évben is a Laborkaland nyertesei között ünnepelt két állami gondozásban élő záhonyi fiúra – irányíthatja a pedagógusok figyelmét – sorolja a járulékos előnyöket Szunyogh Gábor. A stratégia a Wesslingre is jelentős figyelmet irányít: a vállalat – a legnagyobb hazai cégekkel ringbe szállva – tavaly elnyerte a CSR Hungary Díját, de besöpörte saját vállalatcsoportjának nemzetközi innovációs díját is.

Vállalati problémamegoldás

Az amerikai központú Boston Consulting Group tanácsadó cég hazai leányvállalatának vezetése 2013-ban a munkavállalókra bízta annak eldöntését, milyen stratégiailag fontos társadalmi ügy mellé álljon a vállalat. Ők pedig a romaintegrációra szavaztak.

A munkaerőpiaci részvételt elősegítő, nemrégiben a közép-európai régió leginnovatívabb társadalomformáló kezdeményezésének választott Integrom programra eddig 140 roma fiatal jelentkezett, több mint a harmad egyetemi végzettséggel. Magyar Kornélia, a program igazgatója szerint „a résztvevők elsősorban annak felmérésében szorulnak segítségre, hogy a valóságban milyen feladatok és felelősségi körök bújnak meg a vállalati pozíciókat rejtő nevek mögött.”

A sikertörténetek magukért beszélnek: az informatikusként végzett Ricsi például korábban számtalan vállalatnál kilincselt, de mindenhol zárt ajtók fogadták. A képzés után viszont azonnal elhelyezkedett a Budapest Banknál, ahol alig egy év alatt rendszergazdává küzdötte magát, amíg az egyik rivális bank jobb ajánlattal el nem csábította. Magyar Kornélia szerint „mára az igazán stabil középosztálybeli egzisztenciát élvezheti, a függetlenség és magabiztosság legfőbb forrását, amikor a cégek versenyeznek a tudásáért.”

Ricsivel ellentétben Hajni már a program előtt is tisztában volt saját értékeivel, mégsem pályázott volna soha banki állásra. Nem körvonalazódott ugyanis számára, hogy jogi asszisztensi végzettségével milyen pozíciók nyílnának meg előtte. Mára, az Unicredit Banknál lubickol munkahelyi sikereiben, az ebből merített energiát pedig saját közössége építésére is felhasználja.

Balázs Zsuzsanna cikkét teljes terjedelmében elolvashatja a HVG Extra Business 2017/4-es számában.

A legutóbbi lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!