Egy átlagos éjszakán 4–6 alvásciklus követi egymást. Az egyes ciklusokat 4 NREM- (gyors szemmozgás nélküli) fázis, majd egy REM- (gyors szemmozgással járó) fázis alkotja.

Bár a kutatások még folynak arról, hogyan hat az alvás a memóriára, azt már tudjuk, hogy alvás közben az agy regenerálódik, információt rendszerez, és kitörli mindazt, amit nem tart fontosnak. Az idegsejtek közötti kapcsolatokat vagy megszünteti, vagy megerősíti. Feltehetően az emlékeket tartósan rögzítő folyamatok alvás közben mennek végbe, ennek eredményeként megszilárdul a memória.

Az emlékek különböző típusai feltehetően más és más alvási fázisban rögzülnek. A REM-fázis - amikor is a testhőmérsékletünk, a pulzus- és légzésszámunk megemelkedik, és amikor álmodunk is - például valószínűleg a „készségmemória” (például a hegedülés) rögzítésében játszik szerepet.

Ezzel szemben a 3. NREM alvási fázist - amikor egyre mélyebben alszunk, légzésünk és pulzusszámunk pedig lassú és egyenletes - a térbeli memóriával hozzák kapcsolatba. A 4. NREM-fázis - amikor nagyon mélyen alszunk, nehéz felébreszteni minket - pedig talán a verbális memória fejlesztéséhez nélkülözhetetlen.

Honnan tudjuk mindezt? A NREM-fázisra jellemző lassú hullámokat fokozva (elektródákkal gyenge áramot vezetve a koponyába), hatékonyabbá vált a lefekvés előtt megtanult szavak megjegyzése. Az agyi képalkotó eljárások is azt mutatták, hogy a REM-fázis alatt megfigyelt agyi tevékenység mintázata megegyezik az előző nap tanult mozgásos feladat közben észlelt mintázattal.

A fenti cikk egy szerkesztett részlet a Fejleszd a memóriád! című könyvből. Önnel is előfordult már, hogy nem emlékezett arra, hogy hova tette a kulcsot? Bemutatkozott valakinek, akit elvileg már ismert? Elfelejtett egy születésnapot vagy valamilyen fontos évfordulót? Pascale Michelon könyve segítségével csökkentheti a feledékenységet, és javíthatja az általános mentális állapotát. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.