Heal Edina (Republic Group, operatív igazgató; Egyenlítő Alapítvány, alapító)

Heal Edina az EMI lemezkiadónál találkozott kedvenc főnökével. „Charlie Dimont, a cég európai régiós főnöke hitt a felhatalmazás erejében, vagyis abban, hogy ha a beosztottját felnőtt partnerként kezeli, többet hoz ki belőle” – meséli.

Vezetője jól tudott emellett kihívásokat is állítani. „Soha nem felejtem el például, ahogy az egyik éves tervemre reagált. Kezébe vett egy A/4-es papírt, felmutatta felém, majd azt mondta: »Edina, a te éves terved ilyen nagy komfortzónában van«. Majd elfordította a papírlapot, amit így csak az élével láttunk, és azt mondta: »Olyan éves tervet kérek, ahol csak ennyi a komfort«.”

Heal véleménye szerint a mai munkahelyek nagy részénél az emberek a lelkesedésüket, a gondolataikat viszik be a cégbe. Ha ezt elnyomjuk bennük, nem lesz értékteremtés – mutat rá Edina. „Akit felhatalmazunk a gondolkodásra, akinek megadjuk az eszközöket a munkavégzéshez, sőt még becsben is tartjuk a munkáját, az saját magát fogja motiválni. A jó vezető feladata a biztonságos, megbízó és felhatalmazó kultúra létrehozása, táplálása” – mondja Edina.

Simó György (szociológus, üzletember, kockázatitőke-befektető)

„Minden vezetőtől, akivel együtt dolgoztam, el akartam tanulni azt, amiben jó volt, tehetséges, de főleg eredményes. Ez hosszú és hullámzó folyamat, sok kétséggel, feszültséggel, bizonytalansággal, öntudatra ébredéssel jár” – kezdi Simó György.

Szerinte a vezetés is a dramaturgia egyik formája, ezért sokat tanult ellentmondásos helyzetekből. Hogyan hat egyszerre mozgósítóan és bénítóan a nyers, erőalapú kommunikáció, hogyan válnak eredményessé lassabb, akár halogató vezetői technikák, hogyan lesz valakiből húzóember, ha neki való feladatkörben új esélyt kap. Vagy akár azt, hogyan tud a felhatalmazás bizonyos embereket a rosszabb teljesítmény felé terelni.

„Felnézni mindig arra tudtam, aki – legyen bármilyen önző, erőszakos, megfontolt vagy szürke – nemcsak saját magát reprezentálta a szervezet élén, hanem képes volt a szűk értelemben vett üzleti gyakorlaton túli célt és az általa irányított közösséget összekötni.”

Apró Anna (Cor-a Zrt., társtulajdonos, OXO Holdings, kockázatibefektető)

Bár klasszikus értelemben főnöke sosem volt, munkája során sok olyan képzett szakemberrel dolgozott együtt, akikre felnézett, és a tudásuk nélkül nem boldogulna.

„De ha egyetlen konkrét vezetőt kéne mondani, akkor édesapámra, Apró Dezsőre gondolok, bár ezt úgy mondom, hogy sosem dolgoztam neki. (Apró Dezső az egészségügyi piacon, a kardiológia területén elismert COR-A 1997 Egészségügyi Zrt. ügyvezetője volt.) E tapasztalat alapján a jó vezetőt erőskezűnek tartom, aki közben megtartja emberi vonásait, és bízik az alkalmazottaiban, akik számíthatnak rá. Fontos, hogy értsen a szakmájához, annak kiválósága legyen. Ugyanakkor fejlődőképes, nyitott a világ folyamatos változásaira. Logikus gondolkodó, aki hosszú távon működő, hatékony rendszereket épít. Stabil és mindenekelőtt kitartó, mindegy hányszor bukik el, amíg újra felkel” – sorolja.

Apró Anna szerint bizonyos mértékig tanítható, milyen tulajdonságokra, képességekre van szüksége a jó vezetőnek, de egy ponton túl csak a személyes tapasztalat útján lehet ezeket elsajátítani. „A tapasztalat ennek az egyetlen módja, és csak akkor, ha maga az érdeklődő személy is vezető típus és tanulni akar".

A fenti cikk teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2019/4-es számában.

Közkeletű tévhit, hogy a vezetői feladatra csak erőskezű és karizmatikus személyiségek alkalmasak. Martin Bjergegaard és Cosmina Popa Hogyan legyünk vezetők? című könyve azt a kérdést járja körül, mit jelent bölcs, együttérző, pozitív változásokat előidéző vezetőnek lenni. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.