Megvalósítható, de néhol túl optimista a 2027-es büdzsé a Költségvetési Tanács szerint.
„A KT-nak a tervezetre nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését” – ezzel a diplomatikus mondattal jelezte a Költségvetési Tanács (KT) azt, hogy a maga részéről rendben lévőnek tartja a 2027-es költségvetés tervezetét. A részletes, 45 oldalas indoklásban azonban több kockázatra is felhívta a testület a figyelmet: vannak olyan pontok az új költségvetésben, amelyekben szerintük a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium túl optimistán tervezett.
Az új szabályok szerint a tanácsnak vétójoga már nincs a büdzsé fölött, azonban a véleményük így is fontos. Már csak azért is, mert hiába tartotta meg Magyar Péter a magyar demokrácia valószínűleg leghosszabb parlamenti beszédét az új költségvetésről, és hiába beszélt a kormányfő, valamint a pénzügyminiszter utána még sajtótájékoztatón is annak a részleteiről, ezt úgy tették, hogy hivatalosan még nem adták be a törvényjavaslatot a költségvetésről. A KT-nak viszont már nemcsak politikusi szép szavakat küldtek, hanem azt a szöveget és azokat a táblázatokat, amelyek a törvényjavaslatban állnak majd, vagyis a KT véleménye az első olyan dokumentum, amelyet már a javaslat hivatalos formája alapján hoznak nyilvánosságra.
A főbb számokat nézve nem megvalósíthatatlan a konvergenciapálya, de kell hozzá szerencse. A foglalkoztatásban azonban a korlátokhoz képest optimista középtávú gazdasági tervében a kormányzat. Ha ez a becslés beválik, EU-s top 3-ba kerülnénk foglalkoztatottságban – figyelmeztet Virovácz Péter elemző.
Rögtön elsőként adott is a testület – nevezetesen Varga Mihály jegybankelnök, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke és Horváth Gábor, a KT elnöke – egy dicséretet a kormánynak egy olyan ponton, ahol az Orbán-kormány gyakorlatát rendszeresen kritizálták: miután 2015 és 2025 között egy évet leszámítva mindig a tavasszal adták be és a parlamenti nyári szünet előtt fogadták el a költségvetést, most visszatértek végre ahhoz, hogy ősszel adják be és nem sokkal az év vége előtt szavazzák meg a büdzsét. Korábban rendszeresen kritizálták a költségvetés ütemezését, most is megírták azt, hogy a tavaszi időpont
korlátozta, hogy a költségvetés korai elfogadása betöltse gazdasági iránytű szerepét
(az újságírók kevésbé óvatos megfogalmazása szerint tökéletesen komolytalanná tette az egészet), úgyhogy üdvözölték azt, hogy visszatértek az őszi benyújtásra.
Ami pedig a konkrét számokat illeti: megállapították azt, hogy a kormány GDP-növekedési előrejelzése – 2026-ra 1,7, 2027-re pedig 2,4 százalék – kicsit a piaci várakozások középértéke alatti érték, ami olyan szempontból mindenképp jó jel, hogy nem irreális alapokról indult a tervezés (bár mint láttuk, épp péntek reggel érkezett meg a harmadik negyedéves GDP-adat, ami a várakozásoktól elmaradt). A növekedés magyarországi alapjai erősek, különösen a fogyasztás, ezt támogatja a foglalkoztatás magas szintje, a reálbérek dinamikus növekedése és a jövedelemnövelő kormányzati intézkedések is. Azonban a tanács szerint a világgazdasági környezet kedvezőtlen irányba mozdult el, ez pedig magában hordozza a kockázatot, hogy a vártnál kisebb lesz a növekedés.
A KT úgy véli, hogy a költségvetési tervezetben bemutatott 4,9 százalékos hiánycél „összességében megalapozott”. Azonban ehhez azt is hozzátették: szigorú végrehajtási kontrollt igényel, hogy a minisztériumok és állami intézmények működési kiadásainak 10 százalékos, valamint a felhalmozási kiadásainak 20 százalékos csökkentését tényleg tartani tudják.
További kockázatot jelent az, hogy több olyan kiadáscsökkentést is beterveztek, amelyek esetében nem csak a kormányon múlik, hogy sikerül-e azokat teljesíteni. A legfontosabb ezek közül három olyan ügy, amely egyébként is nagy hírverést kapott:
Kockázatokat talált a KT abban is, hogy a kiskereskedelmi különadó kapcsán milyen bírósági döntés születik. Az új kormány átírta ugyan részben a korábbi szabályokat, de ez még nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy elmarasztaló bírósági döntés érkezik majd – a KT itt emlékeztet arra, hogy a Spar már október 12-én nyújtott be egy új panaszt, arra hivatkozva, hogy a törvénymódosítás ellenére továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri a külföldi üzletláncokat.
A vagyonadó kapcsán a KT nem ment bele azokba a vitákba, hogy jó vagy rossz-e a közelgő szabályozás. Azt ellenben leszögezte: a vagyonadó egy olyan új eleme lesz a magyar adórendszernek, amelynek sem a kiszabásával, sem a beszedésével kapcsolatban nincs korábbi tapasztalat, ez önmagában kockázatot jelent.
Feszes lesz a költségvetés, a kormánynak nagyon szigorúan tartania kell magát ahhoz, amit most elhatározott, de a jelentős része teljesíthető, és a hitelminősítők is elégedettek lehetnek vele – mondták a HVG által megkérdezett elemzők a 2027-es költségvetés terveiről.
A többi adó közül mérsékelt kockázatot a játékadónál találtak: a 2026-os tervhez képest 11,1 százalékkal több pénzt vár ebből a kormány (igaz, ez a teljes büdzsé szempontjából nem vészesen nagy összeg, 76,8 milliárd forint). A KT szerint nem biztos, hogy a szerencsejátékra kiadott pénz nagyobb ütemben fog nőni, mint ahogy a fizetések emelkednek, vagy ahogyan a játék drágul majd.
Azt is megemlíti a KT, hogy a fogyasztási adók kapcsán nagyon fontos lesz, hogy a gazdaság és a bérek úgy nőjenek, mint ahogyan a kormány most számol, hiszen csak ebben az esetben fog a tervnek megfelelő fogyasztási adó beérkezni. Ez egy üres sablonszövegnek is tűnhet, amit bármelyik költségvetés mellé odaírhatnának, de azért érdemes mégis emlékeztetni rá, mert a 2022–2023-as nagy infláció idején volt, amikor épp abból adódtak bajok, hogy a lakossági fogyasztás rosszabb volt, mint amivel az akkori kormány számolt. 2025–2026-ban ebből már nem volt baj, már két éve leginkább a lakossági fogyasztás húzza a gazdaságot.
A testület szerint az is valószínűsíthető, hogy a Babaváró támogatásokra szánt 212 milliárd forintos (ami 62 milliárddal kevesebb az ideinél) kiadási tervet túl fogják lépni.
Kockázatként azonosították azt is, hogy az állami vagyon növelését szolgáló tartaléknak az idei egymilliárd forint helyett jövőre már csak egy 1 millió forintos összeget írtak be, de felülről nyitott előirányzatként, azaz itt jelentős a kockázata annak, hogy az egymilliós határt túllépik. Ha ezzel túlságosan lazán bánnának, akkor azzal csökkenne a mozgástér, hogy az államadósságot az idei szint alá vigyék.
Összességében a KT is azt állapította meg, amit a legtöbb elemző mondott az első kormányzati bejelentések után: a fő számok nem irreálisak, teljesíthetőnek tűnik a tervek nagy része, de komoly kormányzati fegyelmezettségre lesz szükség ehhez. És persze arra is, hogy a világgazdaságban nagyobb krach már ne legyen – de arra is ugyanígy felhívták a figyelmet, hogy néhány ponton tervezhetett volna a kormány egy kicsit pesszimistábban is, épp azért, hogy ne szűkítse a saját mozgásterét akkor, ha bármi nem a tervek szerint jönne össze.
A világgazdasági környezetben látnak kockázatokat, azt külön üdvözölték, hogy a költségvetési javaslatot ősszel nyújtják be.
Nyitókép: Kármán András a Parlamentben. Fotó: Facebook / Kármán András
Az utolsó szó jogán azt mondta még, „mindig is híres voltam arról, hogy megvesztegethetetlen vagyok”.
