Magyarországon jelenleg évente a GDP 1 százalékát költik kutatás-fejlesztésre (K+F) - közölte Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke. 

A cél az, hogy 2013-ra a helyzet megforduljon, a vállalati és az állami K+F ráfordítások aránya 2:1 legyen, úgy, hogy az állami hányad a jelenlegi szinten maradjon, ami a vállalati hozzájárulás megháromszorozódását feltételezi - tette hozzá Boda Miklós.

Jelenleg is folyik Magyarország 2005-2013. közötti időszakra szóló, tudomány-, technológia- és innovációpolitikai középtávú stratégiájának kidolgozása, amely szerint az időszak végére a K+F ráfordítások elérhetik az akkori GDP 2,5 százalékát, ehhez az európai uniós források 0,4 százalékkal járulhatnak hozzá.

Világszerte erősödő tendencia, hogy a vállalkozások egyre nagyobb részt vállalnak a kutatás-fejlesztés támogatásából. A vállalatok mintegy 80 milliárd forintos K+F hozzájárulásából a multik 40 milliárdot, a magyar nagyvállalatok 20,6 milliárdot, míg a kis- és középvállalkozások 13,4 milliárd forintot fordítanak évente - közölte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke.

Az innovációs stratégia szerint 2013-ra jelen értéken számolva (GDP-növekedés és infláció nélkül) legalább 200 milliárd forint vállalati K+F ráfordítás kell, ami csaknem háromszorosa a jelenleginek. Ugyanakkor a mostani feltételek mellett csak a K+F források növelésével nem lehet ugrásszerű fejlődést elérni. Szemléletváltásra is szükség lenne, aminek lényege az innovációs teljesítmény növelése, a hasznosíthatóság és az egyetemi kutatóbázisokon a csapatmunka előtérbe helyezése, az erőforrások koncentrációja, valamint szorosabb együttműködés a vállalkozások, az egyetemek, az intézmények és az állam között - fejtette ki Boda Miklós.