Nem egyértelműek, sőt ellentmondásosak a bankok marketing-tevékenységével  kapcsolatos, az adatkezelést szabályozó rendelkezések - szögezi le az adatvédelmi biztos Marsi Erikának, a PSZÁF főigazgatójának címzett levelében. A hitelintézeti törvény alapján a bank nem küldhet közvetlenül, postai úton vagy elektronikus levélben reklámanyagot akkor, ha az ügyfél ez ellen kifejezetten tiltakozik.

A jogszabály szerint a bankoknak - a direkt marketing szektorban használt - Robinson-listát kell vezetniük azon ügyfeleikről, akik tiltakoztak a reklámanyagok küldése ellen. A listára való felkerülés módja tehát a tiltakozás.
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény ezzel szemben előírja, hogy elektronikus reklám kizárólag az ügyfél egyértelmű, előzetes hozzájárulása esetén küldhető, és a hozzájárulás bármikor, indoklás nélkül visszavonható.

Az elektronikus hirdetést küldők kötelesek listát vezetni azokról, akik hozzájáruló nyilatkozatot tettek. Péterfalvi Attila szerencsésnek tartaná - áll a levélben -, ha a bankok úgy módosítanák üzletszabályzataikat, hogy abban szerepeljen, az ügyfelek bármikor tiltakozhatnak a "reklámcélú adatkezeléssel
szemben". Gyakran előforduló gyakorlat, hogy az ügyfelek a bankkal kötött szerződés aláírásával egyúttal a reklámcélú adatkezeléshez is hozzájárulnak.
   
Az adatvédelmi biztos jelezte a pénzügyminiszternek, hogy a hitelintézeti törvény következő módosítása alkalmával az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény előírásai szerint módosítsák a törvényt, addig pedig a felügyelet elnöke szólítsa fel a bankokat szerződéskötési gyakorlatuk átalakítására.