Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az előírás egyaránt vonatkozik a foglalkoztatókra, a főállású egyéni vállalkozókra, az evázó egyéni vállalkozókra és a társas vállalkozásokra. A társas vállalkozásoknál nem csak a foglalkoztatottakra, hanem a főállású tagokra is vonatkozik a minimum járulékalap. Abban az esetben, ha a havi 125000 forintnál kisebb a tényleges jövedelem és a foglalkoztató ezt bejelenti az adóhatóságnak, akkor a járulékfizetés a tényleges jövedelem után történik. Ugyanez a helyzet az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, illetve az evázó vállalkozó járulékfizetési kötelezettségével is.
Az APEH gyanúra okot adó helyzetben vizsgálatot folytat le. Szeptember elsejét követően az első ilyen bejelentést október 12-éig kell megtenni. Amennyiben az érintettek nem tesznek bejelentést arról, hogy a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimumjárulékot, a járulékkülönbözetet meg kell fizetni. Ennek terhét a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás viseli - hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium közleménye.
Az elektronikus úton bevallóknak nem kell külön bejelentést tenniük, ha a tényleges járulékalap nem éri el a minimumjárulék alapot. Amennyiben az elektronikus bevallásban a tényleges járulékalapot tüntetik fel, ezzel bejelentették azt is, hogy az előírtnál csak kevesebb járulékot tudnak fizetni. Aki nem elektronikusan vall be, az a bejelentést papíron teheti meg. Erre a célra a 06T1031 számú bejelentőlap szolgál.
A közlemény hangsúlyozza, hogy mindig csak a változásról kell tájékoztatni az APEH-et, vagyis ha az egymást követő hónapokban nem változik a helyzet, nem szükséges minden hónapban bejelentést tenni.
