Adóbevallás elektronikusan

Technikai bravúrnak tűnik a májustól csak a legnagyobb adófizetők, 2007-től viszont már az összes, mintegy 1,2 millió adózó elektronikus bevallásait kezelni képes kormányzati informatikai rendszer. Csakhogy használatára még azok sem készültek fel, akiknek ez másfél hónap múlva már kötelező lesz.

  • unknown

"Itt az április, és semmit sem tudunk" - panaszolta kétségbeesve egy kis könyvelőcég tulajdonosa a HVG-nek annak kapcsán, hogy május 12-éig az 50 ezer legnagyobb adózónak elektronikus úton kell elküldenie 2006 első négy hónapjára vonatkozó bevallásait az adóhivatalnak. Az ehhez szükséges programok és számítástechnikai útmutatók közzétételét ugyanis csak április 1-jére ígérte Futó Iván, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) informatikai elnökhelyettese, aki szerint azok tesztelése május 2-ára befejeződik.

HVG

Tíz nap pedig valóban nem sok a felkészülésre, ráadásul az érintetteket okosító tanfolyamok zöme csak most indul. Az adózók és könyvelőik azt hiszik, az elektronikus bevallásokhoz széles sávú internetkapcsolatot (ADSL) kell vásárolniuk, ám Futó szerint a sima "modemes" technika is elegendő. "Aki eddig is elektronikusan vallotta be az adóját, annak nem kell sokat változtatnia" - nyugtatgat az adóhivatali vezető.

"Noha a kormány ezt a tényt érthetetlen módon nem használja fel a választási propagandában, az elektronikus bevallások elterjesztése az első komoly lépés az egészségügyi reform felé" - jelentette ki a HVG-nek Vadász Iván, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az érintetteknek ugyanis nemcsak különféle adóbevallásaikat kell interneten keresztül eljuttatniuk az adóhatóságnak, hanem havi statisztikát kell készíteniük azokról a munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében alkalmazottakról, akik után társadalombiztosítási (tb) járulékot fizetnek. Ezt a fejenként legalább négy-öt oldalas, az adózás rendjéről szóló törvény alapján 26 különféle információt tartalmazó adatszolgáltatást eddig elegendő volt évente egyszer elkészíteni. Májusban például 2006 első négy hónapjáról egyszerre kell beszámolni, ezután a megelőző hónapról minden hó 12-éig, ami a bérfizetéshez meglehetősen közel álló határnap. A technikai újítás egyelőre nem szünteti meg a párhuzamosságokat, például a magán-nyugdíjpénztári tagokról külön is jelenteni kell a pénztárak részére. Ugyanakkor ha a rendszer jól működik, végre azonnal, elektronikusan ellenőrizhetővé válik, ki - és ki után - fizet tb-járulékot (becslések szerint másfél millió olyan taj-kártyát használnak, amely mögött nincs járulékfizetés).

Az elektronikus adózóknak legkésőbb április végéig regisztráltatniuk kell magukat az okmányirodákban, hogy kódot kaphassanak. Erről - nyolc napon belül - az adóhivatalt is értesíteni kell egy, az APEH honlapjáról letölthető adatlapon. A regisztrációs procedúrát azok sem úszhatják meg, akik eddig is elektronikusan vallottak, de ők annyi könnyebbséget kapnak, hogy létező PIN-kódjuk segítségével az interneten keresztül is megtehetik ezt. Azok pedig, akik csak 2007-től térnek rá az e-bevallásra, 2006 áprilisától mehetnek az okmányirodákba regisztrálni, de erre az APEH levélben is figyelmezteti majd őket.

Második oldal (Oldaltörés)

"Az eddigi elektronikusan adózók elégedettek az APEH informatikai rendszerével" - mondta el a HVG-nek Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Futó Iván ezt adatokkal is alátámasztotta, mondván: 2006 február végéig a kötelezetteken kívül 18 ezren regisztráltatták magukat, ami - mivel az ezzel meghatalmazott könyvelők több ügyfelet képviselnek - összesen körülbelül 85 ezer adóalanyt érint. A jelenlegi rendszer közvetlen (online) kapcsolatot teremt az adózó (vagy a könyvelő) és az APEH számítógépei között. Májustól azonban valamennyi, elektronikus úton bevalló a központi elektronikus szolgáltató rendszernek keresztelt kormányzati portálhoz csatlakozik (ezért kell a csipkártyásoknak is új kódot kérniük), amely postafiókként működik majd az APEH és az ügyfelek között. A postafiókot az adóhivatal és a könyvelő (vagy az adózó) a saját kulcsával (kódjával) nyithatja ki, a kormányzati portált működtető Miniszterelnöki Hivatal informatikusai elvileg nem férhetnek hozzá.

Mint az adatvédelmi ombudsman hivatalánál a HVG-nek elmondták, maga az új kormányzati ügyintézési technika megfelel az adatvédelmi törvénynek: a kancellária nem adatkezelői, hanem közvetítő, "postás" funkciót tölt be, így nem ismerheti meg az adatokat, és nem használhatja fel azokat. Ugyanakkor konkrétan az adózás rendjét szabályozó kódexet nem egyeztették Péterfalvy Attila adatvédelmi biztossal.

"A többféle, például okmányirodai elektronikus ügyintézést is lehetővé tevő kormányzati portál kapacitása sokkal nagyobb, mint az adóhivatali informatikáé, így rendszerünket nem kell a bevallási határnapok csúcsára méretezni. A postafiókból ugyanis attól függően kérjük le a bevallásokat, amilyen ütemben fel tudjuk dolgozni azokat" - ismertette a kormányzati technika előnyeit Futó. A postafiók rögzíti majd a beérkezések időpontját (sőt azonnal visszaigazolást küld az adózónak), így az APEH akkor is kiszúrja a késlekedőket, ha maga csak később hívja le az adatokat. A csúszásért maximum félmillió forintos mulasztási bírságot szabhat ki az adóhivatal, amit csak akkor nem kell megfizetni, ha az adózó bizonyítja, hogy mondjuk vírus fertőzte meg a számítógépét, vagy az internetszolgáltató követte el a hibát (a bevallást utóbbi esetekben sem lehet postán feladni vagy személyesen elvinni). Ráadásul a büntetést a könyvelőknek kell megfizetniük, amennyiben a saját kódjukkal nyújtják be ügyfeleik adóbevallását, ezért ezt sokan nem - vagy csak drágábban - vállalják.

Ha egy kisvállalkozónak nincs megfelelő számítógépe, többféle megoldást választhat: megbízhatja - az előbb említett okból vonakodó - könyvelőjét, elküldheti a bevallásait egy idegen számítógépről, vagy pályázhat a Pénzügyminisztériumnál (PM) támogatásért, hogy beszerezhesse a szükséges technikát. Csakhogy a PM lapzártánkig nem tette közzé a pályázati feltételeket, s azt sem, mennyi pénz nyerhető el így. Futó tájékoztatása szerint az országban összesen ötszáz úgynevezett e-Magyarország-pont lesz, például az önkormányzatoknál - a veszpréminél, a szekszárdinál és az egrinél már működik ilyen - vagy a plébániákon (nemcsak az adóbevallásra, hanem bármilyen más, elektronikus ügyintézésre is), de arra nagyon oda kell figyelni, hogy az erre amúgy alkalmas program törli-e az elküldés után az idegen gépből az azt igénybe vevő adóalany adatait.

GYENIS ÁGNES

Hozzászólások