A cafeteria rendszerek bevezetésével nem az adóban megtakarított összeg nő, sokkal inkább annak értéke, s motivációs ereje. Így, ha a munkáltató a cafeteria rendszerbe megfelelő elemeket válogat össze, akkor a dolgozónak lehetősége lesz, hogy a számára legkedvezőbb juttatási formát válassza: például ha valakinek az előtakarékosság a fontos, akkor szívesebben költ a nyugdíjpénztárra, de olyan is akad, aki jobban ki tudja használni a sportolási lehetőségeket, ezért nagyobb szüksége van az egészségpénztári hozzájárulásra.

A cafeteria rendszerek bevezetése, fenntartása azonban adminisztrációs terhet is jelent a cég számára. Ilyen például a nyilatkoztatás, amikor a dolgozókat egyenként megkérdezik: pontosan milyen elemeket szeretnének betenni a cafeteriájukba. Kisebb vállalkozásoknál egy komplett rendszer bevezetése helyett célszerűbb a fix béren kívüli juttatásokat a dolgozók igényei szerint meghatározni, vagyis dönteni arról, hogy milyen utalványt adna a munkáltató a munkavállalónak – s ezt egyszerűen megrendeli. Nagyobb vállalkozások, cégek esetén azonban indokolt lehet a komplex cafeteria-rendszer bevezetése.

A rendszerek bevezetésekor azonban számos buktató is lehet. Célszerű a vonatkozó törvényi háttér alapos tanulmányozása. A béren kívüli juttatások rendszerének bevezetésekor a nem megfelelő előkészítés kapcsán a következő veszélyeket rejtheti magában:

- olyan szolgáltatást számol el a cég adómentes juttatásként, mellyel kapcsolatban ez nem megengedett,
- túllépi az egy munkavállalónak adható maximális kereteket,
- elmarad valamelyik szolgáltatással kapcsolatban a szükséges munkavállalói nyilatkozatok elkészítése.

Folytatás az Adózónán!