Csődhullám: több, mint 3 ezer céget sodort el idáig

© Marton Szilvia

A kifizetetlen számlák és a körbetartozások okozta csődhullám nem csupán a válság hozománya. Évek óta napirenden van a lánctartozás felszámolásának kérdése, ám eddig hiába. Lánctartozás áldozata a 2007 nyarán felszámolás alá került Viadom Zrt. Az egyik legnagyobb magyarországi autópálya-építő vállalatnak ugyanis a mai napig nem sikerült rendeznie több milliárdos adósságát. Vagy félezer beszállítója és alvállalkozója egyelőre csak fut a pénze után, illetve peres úton próbálja meg érvényesíteni 7 milliárdos jogos követelését.

Nem járt jobban a Szobi Szörp kilencven hitelezője sem, akik 2008 márciusában indítottak felszámolást a cég ellen. De már akkor látszott, hogy  a 3,5 milliárdos követelésből legfeljebb a bank juthat a pénzéhez. A cég teljes vagyona nem volt több, mint 1,3 milliárd, amit a pénzintézet jelzálogjoga terhelt. Ennek csupán töredékével, 700 millióval maradt adós az Interfruct több száz beszállítójának, akik tavaly szeptemberben elégelték meg a kifizetetlen számlákat. Az októberben Magyarországra is begyűrűzött gazdasági válság, a növekvő adósságok és a folyamatosan romló forint tovább rontotta az amúgy sem rózsás helyzetet: 2008 utolsó negyedévében összesen 3400 cég került felszámolás alá, ami 16 százaléka az összesen 21 ezer csődeljárásnak.

© Coface Hungary

Elsőként a bedőlt vállalati hiteleket okolják a magyar piacon lassan 500 milliárd forintra taksálható körbetartozásokért. A finanszírozhatatlanná vált cégek alvállalkozóikkal és szállítóikkal hiteleztették meg a működésükhöz szükséges kiadásokat.  A fizetési határidőket  kitolták, így 60 nap helyett 90 nap után fizették ki számláikat – mondván, ha már a banktól nem kapnak kölcsönt, partnereik pénzét használják, ráadásul kamatmentesen – mutat rá Fülöp Zoltán, a Coface hitelbiztosító szakértője. Hasonlóan zajlott ez a Malévnál, amelyet az Airport Security január végén azért fenyegetett meg felszámolással, mert nem rendezte időben 200 millió forintos adósságát. A Malév-járatok biztonsági ellenőrzését végző alvállalkozó azért sem hitelezett tovább a légitársaságnak, mert megelégelte, hogy 100-200 millió forintos hiteleket kellett felvennie, hogy fizetni tudja saját állományát. Ám a Malév csak egyike annak az 1645 cégnek, amelyek ellen 2009 január óta felszámolást indítottak hitelezői.

Az Opten Informatikai Kft. adataiból az is kiderül, hogy január óta 3110 vállalkozás került a csőd szélére. Ebben bizonyára nem kis szerepe volt a múlt héten 300 forintba kerülő eurónak. Igaz a forint a hétvégére kicsit megerősödött, nem kizárt, hogy a közeljövőben 310 forintba kerül majd egy euró. De ha erre a szintre  gyengül a magyar fizetőeszköz, beláthatatlan következményekkel jár a hazai nemfizetési piacon. Az idei csődmutatók alapján is már legalább 26 ezer vállalkozás megszűnése garantált.

Alternatíva körbetartozások felszámolására

Mire figyeljen a beszállító, ha felszámolást indít?

1. Az első számlával együtt célszerű az első fizetési felszólítást is elküldeni. 2. A teljesítési határidőnek meg kell egyeznie a számln megjelölt esedékességgel. 3. A felszámolás kezdő időpontja és elrendelése ugyanaz legyen, mint az adósság rendezésének utolsó időpontja. Forrás: Csőke Andrea felszámolóbíró előadása egy csődtörvényről szóló konferencián

A cégek akkor sem tudnak életben maradni, ha történetesen van megrendelésük: felhalmozott adósságaik fedezésére nem elegendő a kereslet – mondta a hvg.hu-nak Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, hozzátéve azt is, van megoldás a csődhullám megfékezésére. A lánctartozások felszámolásának egyik eszköze lehetne a jogszabály módosítása úgy, hogy a szerződések a jövőben csak írásban, a számlák pedig kizárólag teljesítési igazolással együtt legyenek érvényesek. Ezekkel az intézkedésekkel sem a megrendelő, sem a szállító nem lenne kiszolgáltatva. Az építőiparban – véli a politikus – nagyon hasznos lenne, ha a számla teljesítéséhez kötnék a használatba vételi engedély kiadását. Amíg nincs kifizetve a megrendelt szolgáltatás, ne profitálhasson ebből a megrendelő.

Csakhogy ez utóbbi számos visszaélésre adhat okot – kommentálta a politikusi javaslatot a hvg.hu-nak Fülöp Zoltán. Amennyiben ugyanis az alvállalkozónak joga lenne visszatartani a használatbavételi engedélyt, félő, hogy ezt akkor is megtenné, ha a megrendelő mondjuk azért nem fizetett, mert nem a megállapodás szerint végezte a munkát. Arról nem beszélve, hogy a banki finanszírozás miatt gyakran a megrendelő érdeke is az, hogy minél tovább húzza a használatba vételi engedély kiadását épp azért, hogy csak az értékesítés után kelljen kifizetnie tartozásait mind a banknak, mind az alvállalkozónak. Hosszú távú megoldást Fülöp szerint sokkal inkább a piac megtisztulása jelentene az úgynevezett fantom- és alvócégektől, amelyek aránya jelenleg 2 százalékos nemcsak az építőiparban, hanem a kereskedelemben és számos szolgáltatóipari ágban, ahol a körbetartozás mértéke nagyobb, mint amit a piac elvisel.

Ezért talán az sem baj, ha  ötezerrel több vállalkozás szűnik meg idén, mint a múlt évben – mondta Dercze Zoltán, Coface Hungary országigazgatója. Az egy évvel ezelőtti cégalapítási láz és a kényszervállalkozások sokasága miatt még így is nagyobb lesz a bejegyzett cégek száma, mint ahány valódi gazdasági teljesítményt produkál. A fizetésképtelenné lett vállalkozások számának addig kellene emelkednie Magyarországon – véli Dercze –, amíg a cégek  lakossághoz viszonyított aránya le nem csökken az ország gazdasági méretéhez képest egészséges átlagra. Ez nagyjából 350-400 ezer aktív vállalkozást jelentene.