Hatszázmilliárd után fut az APEH: segít-e a csődtörvény?

A magyarországi cégek csődrekordot döntöttek, vagyis ennyi vállalkozás még nem ment tönkre egy hónap alatt Magyarországon, mint áprilisban – állapítható meg az Opten felmérésének adataiból. Harminckét százalékkal több, összesen 1328 céget számoltak fel, mint egy évvel korábban, és közel 5000 vállalkozás jutott hasonló sorsra az idei év első négy hónapjában. De a tönkrement cégek – ideértve a végelszámolásokat is – száma közel a duplája a felszámoltakénak, és ha a csődhullám ilyen ütemben folytatódik, a Coface Hungary szerint az sem kizárt,  hogy minden huszadik társaság a süllyesztőbe kerül.

© Túry Gergely

Aggodalomra azonban az APEH szerint nincs ok, mivel az április 26-áig megszűnt 4706 cég helyett 16 480 alakult. Problémás viszont, hogy a felszámolási eljárások száma már az első negyedévben 11 százalékkal nőtt, s a cégek nagyobb összegű tartozással kerülnek felszámolás alá, mint korábban. Jelenleg 22 916 felszámolás – melynek fele a hitelezők kérésére indult – van folyamatban. Ezekben az adóhatóság követelése 618,3 milliárd forint, ami 17,2 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – tudta meg a hvg.hu.

A tartozások megtérülése az APEH több éves tapasztalata alapján alig 1-2 százalék, részben azért, mert az állami költségvetéssel szembeni tartozások csak a kielégítési rangsor 5. helyén állnak. Arról nem beszélve, hogy a felszámolás alá kerülő cégeknek általában már kevés értékesíthető vagyonuk van, mi több, 80 százalékuknál semmiféle kielégítésre nem lehet számítani, az eljárást egyszerűsített felszámolás útján folytatja le a bíróság.

A vagyonukat kimenteni szándékozó cégtulajdonosok fejében meg sem fordul a társaság fizetőképességének helyreállítása, nemhogy a hitelezői igények kielégítése. Így nem szorul különösebb magyarázatra, miért csupán 11 csődeljárás indult áprilisig a több ezer felszámolással szemben. De a cégüket tisztességesen megszüntetni akaróknak sincs könnyű dolguk. Ha csődvédelmet, vagyis tartozásuk egy részének elengedését kérték, nemcsak a cégük talpraállítási szándékát és a követelések jövőbeni kielégítésének ütemezését kellett igazolniuk, de a hitelezők kétharmados többségének beleegyezése is szükséges volt ehhez. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csődvédelemhez a lejárt követelések tulajdonosai felének, a le nem jártaké egynegyedének, együtt pedig az összes követelésállomány kétharmadának a támogatása kell.

Csődtörvény: mi változik és ki jár jobban?

A gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen kétharmados többség helyett a parlamentben már zöld utat kapott csődtörvény-módosítás alapján egyszerű többséggel is beérné a bíróság. Ha pedig a munkahelymegtartás  igazolható cél, még a többség  nélkül is elfogadná a bíróság a vállalkozás reorganizációs tervét. Csődeljárást –melyben a módosítás  szerint a fizetési moratórium 30 helyett 80 napig tart, s legfeljebb egy évig meghosszabbítható – nemcsak az adós indíthatna maga ellen, hanem a hitelező is kezdeményezhetne. A tervezet másik újdonsága, hogy a hitelezői választmány nemcsak felszámolásban, hanem csődeljárásban is összehívható. Ezekkel az intézkedésekkel a törvény az átmeneti likviditási gondokkal küszködő cégeknek lenne hivatott segítséget nyújtani, s a felszámolások és a csődök arányát megváltoztatni.

A cél nemes, de a módszer nem elég hatékony: a módosítás bírálói szerint több sebből vérzik a jogalkotói szándék átültetése a gyakorlatba. Igaz, hogy a hitelezők maguk is kezdeményezhetik adósuk csődeljárását, de csak ha az adós maga is beleegyezik ebbe. Csakhogy akivel korábban sem lehetett megegyezni, az  ezután sem lesz kapható arra, hogy a vagyonfelügyelővel, vagyis a felszámolóbiztossal együttműködjön. A vagyonfelügyelő azonban megmentheti a céget legalább arra az időre, amíg a hitelezőket kifizetik, bár fogalmilag tényleg érdekes az, hogy a hitelező megmentheti az adóst, akár akarata nélkül is – véli Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza.

Egyes szakértők azzal sem értenek egyet, hogy ha végül elindul maga a csődeljárás, rögtön életbe lép a  80 napos moratórium, ami ráadásul – adósság rendezése és egyéb megoldás híján – 365 napra meghosszabbítható. Így jó esély van arra, hogy az adós 80 napra levegőhöz jut, a gyorsan cselekvő hitelezők pedig kárt szenvednek. Az is előfordulhat ugyanis, hogy az adós maga kér csődeljárást a hitelezők kivédésére, akik felszámolási eljárást idítanak, hiszen így a felszámolást automatikusan felfüggesztik.
 

© Marton Szilvia

Várhatóan tehát az új törvény hatályba lépése után sem emelkedik jelentősen a csődeljárások száma a felszámolások terhére. Ahelyett, hogy az új csődtörvény tervezete a bajba jutott hitelezők pénzét védené, épp ellenkezőleg, megnehezíti követeléseik gyors, eredményes behajtását, ezen túl a nem fizető adósnak számos kibúvót ad kötelezettségei teljesítése alól és vagyona eltüntetésére – állítja a követelések kezelésével foglalkozó Direktinfo Kft. saját elemzésére hivatkozva.

Problémás az új törvényben, hogy a felszámolóra több kötelezettség hárul azzal, hogy negyedévente kell jelentenie a felszámolás alatt álló cégről, ugyanakkor továbbra sincsenek meg azok a jogosítványai, amire egy  lelkiismeretes felszámolónak szüksége lenne. Például, hogy közvetlenül  hozzáférhessen bizonyos nyilvántartásokhoz, gyorsított eljárást kezdeményezhessen polgári perekben, illetve speciálisan együttműködhessen a bűnüldöző szervekkel.

A csődtörvény folyamatos foltozása és módosítása helyett Czibor inkább a hatályos törvény alkalmazását javasolja. Bizonyos összeg felett meg nem térülő hitelezői igény esetén például valószínűsíthető a csalás, de ezt általában nem nyomozza ki a hatóság. Nem ártana a rendőrségnek külön ezekre az ügyekre specializálódott osztályt létrehoznia, mert a polgári jog intézményei egyre kevésbé tudják biztosítani a rendet.
 
Jelen helyzetben azonban minden módosítás kevés lenne ahhoz, hogy segítsen a bajba jutott cégeken, legalábbis azokban az ágazatokban, ahol több mint 25 százalékos a termelés visszaesése az előző évhez képest – hangsúlyozta a hvg.hu kérdésére Koi László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének alelnöke, kiemelve, hogy a múlt évhez képest 36 százalékkal csökkent az építésszerelési tevékenységek értéke, ami együtt jár azzal, hogy irreálisan alacsony áron vállalkoznak a cégek. Ez utóbbi ugyanakkor nemcsak az építőiparra igaz, és amíg nem lesz működő tőke és értékarányos árképzés ezen a területen, addig a csődtörvény minden módosítása csupán elméleti kísérlet – vélekedett.