szerző:
hvg.hu

A kockázati tőke iparág a rendszerváltás óta mintegy 400 vállalat finanszírozási helyzetét javította Magyarországon. Kihelyezhető tőke továbbra is létezk, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a hazai kis-, és közepes vállalkozások nagy része, még ma sem kellően felkészült a tőke befogadására.

A rendszerváltás óta Magyarországon több mint 3 milliárd dollár értékű kockázati tőkét helyeztek ki a tőkealapok, ezzel csaknem 400 vállalat finanszírozási helyzetét javította, vagy éppen tőzsdére jutását segítette elő az iparág – áll a magyarországi intézményes kockázati- és magántőke-piacról rendszeresen statisztikát készítő Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) adataiban. Az elmúlt időszakban a válság hatására ugyan némileg csökkent a befektetések mértéke, azonban a banki hitelezések leállásával ismét felértékelődött a kockázati tőke szerepe. Mindezt a lehetőséget azonban csak azok a hazai vállalkozások tudják megfelelően kihasználni, amelyek a transzparens működés mellett a fejlődést és az innovációt helyezik előtérbe.

„Hiába változott meg a gazdasági környezet az elmúlt 20 évben, ha az emberek gondolkodásmódja a vállalkozásokról csak kis mértékben módosult. Amikor a kis-, de akár a közepes méretű társaságokat még ma is családi vállalkozásként kezelik tulajdonosaik, ahol a céges és a családi gazdálkodás gyakran összefolyik, vagy ahol a tulajdonos személye egyben a menedzsment szerepét is betölti, oda nehezen tud beilleszkedni a kockázati tőke – mondta Oláh László, a HVCA elnöke. Márpedig nehéz azt elképzelni, hogy egy társaság, ahol a cégvezetés még gyermekcipőben jár, a kockázati tőkealap számára megfelelő minőségű üzleti stratégiát, vagy éppen vállalatirányítási rendszert tudna felmutatni - tete hozzá.

A hazai vállalkozások körében az alternatív vállalatfinanszírozási megoldások korlátozott, vagy felszínes ismeretére utal az is, hogy sok cégvezető gondolja úgy: a kockázati tőke azonnali megoldás egy sürgős problémára, ahol a befektető az, aki vállalja a kockázatot, és megoldja a problémát. Ezzel szemben a tőkebefektetők jellemzően 3-5 éves periódusra szállnak be olyan cégekbe, amelyek tartós és magas növekedési potenciállal rendelkeznek. Egy kockázati tőkealap-kezelő a vállalkozások fejlesztésével törekszik az átlagosnál nagyobb értéknövekedést elérni mind a vállalkozások számára, mind a maga befektetése szempontjából, ehhez pedig a kihelyezésre váró tőke mellett stratégiai gondolkodásmódot, standardizált folyamatokat, kiterjedt kapcsolatrendszert, és megfelelően képzett menedzsmentet is hozhat a vállalkozásba. A befektetés ideje alatt pedig a megtermelt nyereséget visszaforgatják a társaságba, hiszen céljuk nem az osztalékfizetés, hanem a stabil fejlődés.

A régióban a magyarországi cégek iránt is érdeklődő kockázati és magántőke alapok az utóbbi 2 év során több mint 5 milliárd euró friss tőkét gyűjtöttek, amely a közép-kelet európai régióban kerül befektetésre. Ez az összegyűjtött, és elérhető tőke a gazdaságban tapasztalható forrásnélküliség miatt is felértékeli az alternatív vállalatfinanszírozási lehetőséget nyújtó kockázati tőke-társaságok szerepét, hiszen a hagyományosnak mondott vállalatfinanszírozási formák, mint például a hitel – elapadtak. Részben emiatt a vállalatok jelentős hányada komoly likviditási problémákkal küzd. Azonban hiába a befektetésre váró tőke, ha a vállalkozások nem minden esetben ismerik a tőkebevonás lehetőségeit, a kockázati tőke által nyújtott további értéknövelő és versenyképességet növelő megoldásokat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Népszava: vasutat épít Szijjártóék családi vállalkozása

Európai uniós támogatással az a Vasútépítők Kft. végzi a Vas megyei Ukk és Boba közötti a 18 kilométeres vonalszakasz felújítását, amelynek ügyvezető igazgatója Szijjártó István, a Fidesz elnöki kabinetjét vezető Szijjártó Péter képviselő édesapja - olvasható a hétfői Népszavában.

Vállalkozás

TEÁOR: kötelezettségek és bírságok cégeknek

Ha bebizonyosodik, hogy az automatikus kódolás nem volt sikeres, az APEH-nek kell bejelentést tenni. A társas vállalkozások a 09T201T, egyéni vállalkozók a 09T101 változás bejelentő lapon adhatják meg új tevékenységi kódjukat. A cégbíróság felé azonban nincsen ilyen kötelezettségük.

Újabb szakadást okozhat Franciaországban a Notre-Dame tüze

Újabb szakadást okozhat Franciaországban a Notre-Dame tüze

651 millió forint a legdrágább itthon kínált használt autó

651 millió forint a legdrágább itthon kínált használt autó

Itt a szám: ennyi pénzt szedtek be tőlünk a bankok azért, mert vezetik a számláinkat

Itt a szám: ennyi pénzt szedtek be tőlünk a bankok azért, mert vezetik a számláinkat

A történészektől bírálatot, az államtól 350 millió forintot kapnak a Turán-kutatók

A történészektől bírálatot, az államtól 350 millió forintot kapnak a Turán-kutatók

A szomszédban már nem munkaszüneti nap a nagypéntek - tiltakoznak az egyházak

A szomszédban már nem munkaszüneti nap a nagypéntek - tiltakoznak az egyházak

Kiderült, mire költenek sok pénzt a mobilosok

Kiderült, mire költenek sok pénzt a mobilosok