A kötelező nyugdíjjárulékok megfizetését, és az ebből eredő későbbi nyugdíjak igénylését az egész EGT területére kiterjedően a 1408/71 EGK Rendelet szabályozza. De sem ez a Rendelet, sem más közösségi jogszabály nem koordinálja a kiegészítő nyugdíjbefizetések rendszerét. Egy fontos alapelvet azonban a fenti Rendelet is tartalmaz: amennyiben egyes tagállamokban lakóhelyhez, vagy meghatározott szolgálati időhöz kötött az önkéntes (kiegészítő) biztosítási rendszerekbe való belépés, akkor egy másik tagállam területén fennálló lakóhelyet, illetve megszerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni. Elméletileg tehát akár egyszerre több helyen is történhet ilyen célú megtakarítás, akár ugyanarra az időszakra vonatkozóan is. Gyakorlatilag az egyes országok belső jogszabályai határozzák meg azt, hogy melyik nyugdíjcélú megtakarítási formát engedik folytatni külföldi tartózkodás/munkavállalás esetén is.

Magyar önkéntes nyugdíjpénztár tagja például csak az a 16. életévét betöltött személy lehet, aki a pénztár alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal. Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja. A taggá válás további feltételeit részletesen az önkéntes pénztár alapszabálya határozza meg. Fontos azonban, hogy sem a magánszemély, sem a munkáltatói tag esetén nem kikötés a magyar állampolgárság vagy magyar székhely. Eseti vagy rendszeres befizetést úgynevezett „támogató” is teljesíthet az önkéntes nyugdíjpénztárba - nála sem feltétel a magyar állampolgárság vagy székhely.

Fontos, hogy mivel a munkáltatói tagnak a pénztárral kötött szerződésében vállalnia kell, hogy minden munkavállalójának általában azonos feltételek mellett biztosítja ezt a megtakarítási formát, nem lehet egyénileg, az adott esetben mondjuk több munkavállalója közül az egyetlen magyar munkavállalóra ilyen szerződést kötni. Vagyis, praktikusan, egy német munkáltatóval nem valószínű, hogy a munkáltatói hozzájárulások a magyar önkéntes nyugdíjpénztárba a korábbi magyar munkáltatóval azonos módon folytatódnának.  Lehetséges viszont, hogy a német munkáltató támogatóként egy, az alapszabályban meghatározott pénztári tagsági körnek (pl. saját magyar munkavállalóinak) nyújt bizonyos további törvényi feltételeknek megfelelően adományt.