szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Alig egy héttel a választások után már folynak a találgatások, milyen adómódosítások várhatóak 2010. július 1-től, és milyenek 2011. januártól. Sorra vesszük, milyen lehetőségek vannak az azonnali adócsökkentésre.

A választási ígéretek tükrében természetes iránynak tűnik a munkára rakódó terhek azonnali csökkentése és az egyszerűsítés. Ennél konkrétabb javaslat a munkáltatói járulék 5 százalékos csökkentése. E javaslat támogatói azonban nem számolnak a szuperbruttósítás bumeráng hatásával. A kiegészítő-adóalapot a tb-járulék mértékével kell kiszámítani. Ha július 1-től (év közben) csökkenne a tb-járulék mértéke, akkor ez kihatással lenne a személyi jövedelemadó adóelőleg-alapjára is. Júliustól a magánszemélyektől kevesebb szja-előleget kellene levonni. A törvény szerint év végén a december 31-én érvényes tb-járulék mértékével újra kellene számítani az éves adót a csökkentett járulékmértékkel. Ez a személyi jövedelemadóban visszamenőleges adócsökkentést jelentene. Kizárt, hogy a most felálló kormány visszamenőleges szja-csökkentést hajtson végre, ráadásul tovább bonyolítaná az amúgy is bonyolult „szuperbruttós” adószámítást, elektronikus adatszolgáltatást.

Munkáltatói terhek csökkentése és az egyszerűsítés

Minden valószínűséggel. 2010.április 1-től változtak ugyanis az alkalmi foglalkoztatás szabályai. A bejelentési kötelezettséggel a fekete (alkalmi) munkát kívánták visszaszorítani. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az adócsökkentés egyik célja is ez, akkor megállapíthatjuk, hogy a bejelentési kötelezettség szigorításával egyidejűleg a munkáltatói közteher mértékének emelése komoly szakmai hiba volt.

A cikk folytatását az Adózónán olvashatja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hírek

Szuperbruttó: mit tehet, aki rosszul járt?

A 2010-től érvényes adócsökkentéssel kapcsolatosan sem az adóhatóság, sem a munkáltatók általában nem tettek eleget maradéktalanul tájékoztatási kötelezettségüknek. Ennek következtében a magánszemélyek jelentős körét kár érte: a várt adócsökkentés helyett a nettó jövedelmük csökkent.