Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A választási ígéretek tükrében természetes iránynak tűnik a munkára rakódó terhek azonnali csökkentése és az egyszerűsítés. Ennél konkrétabb javaslat a munkáltatói járulék 5 százalékos csökkentése. E javaslat támogatói azonban nem számolnak a szuperbruttósítás bumeráng hatásával. A kiegészítő-adóalapot a tb-járulék mértékével kell kiszámítani. Ha július 1-től (év közben) csökkenne a tb-járulék mértéke, akkor ez kihatással lenne a személyi jövedelemadó adóelőleg-alapjára is. Júliustól a magánszemélyektől kevesebb szja-előleget kellene levonni. A törvény szerint év végén a december 31-én érvényes tb-járulék mértékével újra kellene számítani az éves adót a csökkentett járulékmértékkel. Ez a személyi jövedelemadóban visszamenőleges adócsökkentést jelentene. Kizárt, hogy a most felálló kormány visszamenőleges szja-csökkentést hajtson végre, ráadásul tovább bonyolítaná az amúgy is bonyolult „szuperbruttós” adószámítást, elektronikus adatszolgáltatást.
Munkáltatói terhek csökkentése és az egyszerűsítés
Minden valószínűséggel. 2010.április 1-től változtak ugyanis az alkalmi foglalkoztatás szabályai. A bejelentési kötelezettséggel a fekete (alkalmi) munkát kívánták visszaszorítani. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az adócsökkentés egyik célja is ez, akkor megállapíthatjuk, hogy a bejelentési kötelezettség szigorításával egyidejűleg a munkáltatói közteher mértékének emelése komoly szakmai hiba volt.
