EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A külföldi piacokon megjelenést tervező magyar cégek a terjeszkedés költségeit és adózási vonzatait is figyelembe véve készítik elő döntéseiket. Sikerüket elsősorban a tevékenység piacképessége, átláthatósága, és a külföldi infrastruktúra költséghatékonysága határozza meg. A külpiaci megjelenés pontos formáját azonban a kapcsolatok várható intenzitásának függvényében érdemes meghatározni. Alkalmi gazdasági kapcsolatok esetén még nem indokolt a magyar társaság folyamatos külpiaci jelenléte, ebben a fázisban jellemzően áfa-mentes, eseti közösségi termékértékesítések történnek. Rendszeressé vált, szoros gazdasági kapcsolatok esetén, amikor már a magyar társaságnak az ügyfelek folyamatos ellátása érdekében árukészletet kell fenntartania külföldön, az optimális megoldás a nemzetközi adóképviselet. A külföldi cégalapítás a legtöbb esetben csak később, a külpiaci részesedés további növelése (pl. a gyártás külföldi beindítása) érdekében válik szükségessé és indokolttá.
A külföldi jelenlét első és harmadik fázisa már jól ismert, a nemzetközi adóképviseletben rejlő lehetőségeket azonban kevés magyar társaság használta ki eddig a külföldi piacszerzések során, pedig számos nemzetközi közép-, és nagyvállalat sikere bizonyítja e megoldás életképességét. „Akár 40 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek az adóképviseleti formában működő magyar társaság külföldi jelenlétének költségei, mint a külföldi cégalapítás költségei. A magasabb fix költséggel járó külföldi cégalapítás csak az első hídfőállások kiépítését követően válik hatékonnyá és indokolttá.”- mutatott rá Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary Zrt. tanácsadója.
Cégalapítás külföldön: nem biztos, hogy megéri
Az adóképviselet a magyar társaságok számára a külföldi irodák, alkalmazottak és céges eszközök fenntartási költségeitől mentes körülmények között biztosítja a külföldi versenytársaknál olcsóbb és emiatt hatékonyabb működés feltételeit. „A magyar társaság külföldi adóképviseletének költségei, az alvállalkozók és az adóképviselő díjai - amelyek 2010-től Áfa mentesek -, a külföldi cégalapítás költségeihez képest számottevően kedvezőbbek lehetnek”- emelte ki az előnyöket Ágoston Péter.
