Pénzbehajtás 19 nap alatt

A világgazdaság fokozatos talpraállása ellenére továbbra is kritikus kérdés a nemfizetések kockázata. „Bár látszódik némi javulás, a cégeknek most különösen óvatosnak kell lenniük. Továbbra is a fokozott figyelem a kifizetések területén és a hatékony követeléskezelés nyújtja a legmagasabb szintű védelmet” – állítja Isidoro Unda, az Atradius vezérigazgatója. Ezt támasztja alá az Atradius fizetési barométer című, évente kétszer megjelenő kiadványában megjelent felmérés, amelyben nyolc európai ország – Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Svédország – 1500 vállalatát kérdezték meg arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek vevőik fizetési szokásaival kapcsolatban.

A válaszadók azzal szembesültek, hogy a német cégek fizetnek a leggyorsabban, hiszen a partnerek átlagosan 19 napos fizetési határidőben tudnak megállapodni, az átlagos csúszás pedig 3 nap. Őket követik a dán és a brit vállalatok, amelyek általában 26 napban tudnak megállapodni szállítóikkal, azonban messze a legrosszabb átlagot az olasz cégek produkálják 60 napos fizetési határidővel. Az olasz vállalatok emellett átlagosan 12 nappal késik le a határidőt, így átlagosan 72 nap alatt jutnak pénzükhöz. Azonban kellemes meglepetés az olaszoknak egy külföldi partner, ugyanis azok átlagosan a megállapodottnál 4 nappal korábban, 56 nap alatt egyenlítik ki a számlákat.

A svéd és a dán cégek azt látták, hogy hazai partnereik esetében romlott a fizetési morál az elmúlt két évben. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a dánok bevallása szerint hazai partnereik átlagosan 2, míg külföldi partnereik 7 nappal lépik túl a fizetési határidőt. Ezzel szemben a britek és a franciák szerint a belföldi ügyfelek valamivel pontosabban fizetnek, mint 2008 végén-2009 elején, a francia vállalkozások esetén a belföldi partnerek átlagos késedelme 0 nap.

Az Atradius tapasztalatai szerint a magyar vevők fizetési szokásai jelentősen nem változtak. „Ennek hátterében az állhat, hogy a romló gazdasági környezet hatására a szállítók szigorúbban felügyelik számláik kifizetését. Jelentősen ront ugyanakkor a képen, hogy részben az érthetően türelmetlenebb szállítók, részben a forráshiányos, saját tartalékaikat felélt vevők miatt a fizetésképtelenségi eljárások száma jelentősen nőtt. Magyarországon az újonnan indított felszámolások 30 százalékkal nőttek 2009-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ugyanakkor sajnos az eljárások túlnyomó része megtérüléssel továbbra sem kecsegtet” – állítja Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Az Atradius felmérésében résztvevő vállalkozások – a dán, a holland és svédek kivételével – pozitívabb képet festettek a hazai partnereikről, mint a korábbi felmérésekben. A vizsgált országokból a többi ötben azt tapasztalták, hogy 2009 nyarához képest 5, 2008 nyarához és 2008 végéhez képest 12 nappal rövidebb idő alatt egyenlítették ki a számlákat. Bár a belga üzletemberek annak örülhettek, hogy a belföldi vevők késedelmes fizetéseinek gyakorisága a vizsgált országok közül a legnagyobb mértékben náluk csökkent, azonban a nyolc ország átlaga alapján nem beszélhetünk ilyenről.

Külföldi szállítók magyar vevőkkel szemben továbbra is jelentős késedelemmel tudják érvényesíteni a követeléseiket, igaz hazai – és korábbi magyarországi – rossz tapasztalataik következtében óvatosabbak a hitelre szállításokkal, így kintlévőségeik is jellemzően kisebbek. „A hitelezők érdekeit továbbra sem megfelelően védő, bonyolult jogszabályi háttér a külföldi szállítók követeléseinek érvényesítését fokozottan nehezíti – különösen mivel többnyire ők a helyi jogi szabályozást és a szokásokat kevéssé ismerik” – jegyzi meg Vanek Balázs.

A határon átnyúló kereskedelem esetén azonban nem olyan pedánsak az európai üzletemberek. A belga, a dán, a holland és a svéd vállalkozók egyaránt arról számoltak be, hogy számottevően romlott külföldi partnereik fizetési morálja 2009 legvégén, ha 2009 nyarához hasonlították az adatokat. Mindazonáltal a francia és a brit vállalatok enyhe javulásról számoltak be. Ami a késedelmes, vagy nemfizetéses külföldi ügyletek gyakoriságát illeti, az országonként és időben nagyon eltérő értékeket mutat. A francia és a német vállalkozók némi szezonális ingadozásról számoltak be, míg a britek szerint a nemfizetések száma 2009 telén jelentősen magasabb volt, mint 2009 nyarán.

Magyar szállítók külföldi vevői esetében továbbra is megfigyelhető, hogy egyes országokban – például Németországban, Nagy-Britanniában és a Benelux államokban – a hazainál kedvezőbb a fizetési morál, míg máshol – Olaszországban és Spanyolországban – legjobb esetben is csak a hazaival megegyező. Fontos, és legtöbbször fájó tapasztalatot szerezhettek a hazai vállalkozások az elmúlt egy-másfél évben korábban „biztosnak” hitt külföldi vevőik késedelmes fizetéseivel kapcsolatban, állítja Vanek Balázs.

Emellett érdemes megjegyezni, hogy a válaszadók szerint a német partnerekkel a legkielégítőbb az üzleti viszonyuk. Amennyiben pedig hitelbe adják az árut, akkor az elsődleges szempont, amely alapján döntenek a hitelminősítés, ezt követi a cég ismertsége valamint a nyomonkövethetőség. Mind a belföldi, mind a nemzetközi kereskedelemben észrevehető a szállítói szemlélet változása, melynek köszönhetően a vállalkozások a biztosabb megtérülést szem előtt tartva előbb tesznek lépéseket a kintlévőségek behajtására, mint korábban, amikor a vevőkapcsolatok védelme érdekében nehezebben szánták el magukat erre.

A hitelbiztosító szilárd véleménye, hogy Görögországban nem következik be államcsőd, hiszen az ország az eurózóna tagja, és a szigorú feltételek ellenére is elfogadja a mentőcsomagot. Ugyanakkor a biztosító arra számít, hogy a közeljövőben megszaporodnak a fizetési problémák a görög vállalkozások körében. Az elkövetkező hónapokban leginkább azon szektorok vállalkozásai szembesülhetnek problémákkal, amelyek általában az állami szektortól kaptak megrendeléseket. A tervezett bércsökkentések miatt a közszféra dolgozói vélhetően visszafogják fogyasztásukat, és ez ugyancsak negatívan hathat több iparágra is. Emellett a nemzetközi pénzpiacokon már így is nehezen forrást találó bankok visszafogják majd hitelezésüket és szigorítanak a feltételeken. A válságot azok a cégek vészelik át a legnagyobb eséllyel, amelyek egészséges pénzügyi helyzetet teremtenek maguknak, versenyképes termékeket kínálnak és hatékonyan kezelik követeléseiket.