A válság időben és intenzitását tekintve különböző mértékben hatott a magyar gazdaság szereplőire. Míg az Egyesült Államokban 2010. a „kilábalás éve”, Magyarországon ez nem mondható el. Hazánkban a válság több hullámban fejti ki negatív hatását - míg tavaly az ingatlanpiac és az autóipar küzdött a legsúlyosabb problémákkal, jelenleg a KKV-szektor a legveszélyeztetettebb. A piac átalakul, a tőkebevonás nehezebb, ráadásul az adózási oldalról tervezett könnyítések hatása is csak később jelentkezik.

Bodnár Viktória

Magyarországon a KKV-szektor 678 ezer vállalkozást jelent; 1,7 millió munkavállalóval az üzleti szféra alkalmazottainak 70 százalékát fedi le. Bár gazdasági szerepük megkérdőjelezhetetlen, az egyes szereplők válságtűrő képessége különböző. Az alábbiakban a vállalatszerű tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások számára kínálkozó lehetőségeket tekintjük át.

Általános viselkedésformák

„Tavaly a vállalkozások vezetői még optimisták voltak – saját helyzetüket a versenytársakéhoz képest jobbnak ítélték meg, és átmeneti válságra számítottak. Mára a kép kicsit átalakult és értik, hogy a költségcsökkentésen túl szervezeti átalakítások is szükségesek.” – mondja dr. Bodnár Viktória az IFUA Horváth & Partners ügyvezetője. A vállalkozások java azonban még mindig a rövid távon eredményt hozó lépéseket részesíti előnyben, míg a hosszú távon megtérülő intézkedésekkel kevesebben élnek.

Szinte minden vállalat hozzálátott a költségcsökkentéshez: 97 százalékban a kiadásokat csökkentették, 74 százalékban az új alkalmazottak felvételének leállítása volt jellemző. Ma már viszonylag sokan felismerik a likviditás javításának fontosságát, a megvalósítás során viszont szinte kizárólag magukra és nem stratégiai partnereikre koncentrálnak.

Hosszú távú intézkedésként a rugalmas alkalmazkodás érdekében a vállalatok általában a kisebb horderejű, régen tervezett intézkedések megvalósításához látnak hozzá, illetve nagyobb hangsúlyt kap az értékesítésösztönzés.

Változni mindenkinek kell

„Az átalakult gazdasági környezetben nem csak a kiadások arányán kell módosítani; a tulajdonosoknak és a vezetőknek is változni kell. A kontroll helyett eljött az irányítás ideje.” – folytatja Bodnár Viktória. „A hatékony irányításhoz fel kell tárni versenyelőnyt jelentő erősségeket, mozgósítani a legjobb vezetőket, szakembereket. Hasznosítani kell a szövetségekben rejlő lehetőségeket, a számviteli adatok helyett inkább figyeljük az előrejelzéseket. És ami talán mindennél fontosabb: a legrosszabb forgatókönyvre is készíteni kell tervet.”

Bár a piac limitált mozgásteret enged a KKV-k számára, sok lehetőség, minta áll rendelkezésre a rugalmasság fenntartása, a túlélés, és jó esetben a növekedés érdekében. Járható út lehet az értékesítési piacok kiterjesztése és az export beindítása. A külföldi piacra lépéshez nem feltétlenül szükséges külföldi lerakat kiépítése, a hazai bázison keresztül történő értékesítés jelentős költségmegtakarítást eredményez. Emellett érdemes saját értékesítési hálózat kialakítása – meglévő esetén annak fejlesztése – valamint piaci rések kitöltése az egyedi termékfejlesztéssel, akár saját brandeken keresztül.

A jelenlegi helyzetben ugyanakkor nem csak a vállalkozásoknak van teendője, az államnak is lépéseket kell tenni a szektor megmentése érdekében. Az adóterhek csökkentése és a termelés prioritásának ösztönzése mellett a KKV-k helyzetbe hozásához elengedhetetlen a közbeszerzések egyszerűsítése és a direkt a KKV-fejlesztési célokra szánt EU források növelése.