Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Az új szabály szerint 2011. január 1-től az egyéni és társas vállalkozó minimum-járulékalapja a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Amíg a minimálbér 78 ezer forint, addig a garantált bérminimum 94 ezer forint. A különbség 16 ezer forint, amely havonta több mint hétezer forint járulékkülönbséget okozhat, éves szinten, ha ezt utólag az adóhatóság állapítja meg, akkor 2011-re 200 ezer forintnyi járulékot, bírságot és késedelmi pótlékot is kockáztathat az egyéni vagy társas vállalkozó.
A kérdést a tevékenységek statisztikai besorolása (TEÁOR), illetve magánszemélyek esetében a hasonlatos szakmakódok alapján kellene eldönteni. Nagyon sok tevékenység esetében azonban – a sokrétűségük miatt – nem lehet általánosságok alapján dönteni. Ráadásul nagyon sok tevékenység gyűjtőfogalom, tartalmaz középfokú végzettséget vagy képezettséget igénylő részeket és tartalmaz ilyen nélkül is végezhető részt.
Amennyiben például a vállalkozó vagy egy társaság főtevékenységét megalapozó gazdasági tevékenységére a 6920-as besorolást tünteti fel, akkor azzal számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet jelölt meg. Az adóhatóság álláspontja szerint (iktatószám: 5227312767) szerint ez a tevékenység megalapozza azt a vélelmet, hogy középfokú végzettséget igényel.
A hivatal szerint nem releváns az a körülmény, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (2) bekezdése a 10 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételt meg nem haladó vállalkozások esetében a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok elvégzése vonatkozásában olyan mentesítő szabályt tartalmaz, amelynek alapján végzettség nélkül lehet a tevékenységet végezni. Hasonlóképpen egyéni vállalkozókat boldog-boldogtalan könyvelhet, hiszen ezt engedélyeztetni nem kell, végzettséget senkinek sem kötelező szereznie hozzá. Természetesen a hivatal ezzel se tud mit kezdeni, hiszen ha a középfokú végzettséget igénylő munka mellé keverhető egy mellékszálon egy végzettség nélkül is végezhető, akkor a szabály kiüresedne és a garantált bérminimum szerinti járulékfizetés értelmetlenné válna.
A jogalkotói elképzelésből – szemben a tjk-re vonatkozó szabályok bonyolult rendelkezéseivel – csupán az az elem hiányzik, hogy rendeleti felhatalmazás útján szabályozást nyerjen az, hogy mely tevékenység tekintendő középfokú végzettséget vagy képesítést igénylőnek. E nélkül az egész elképzelés hamvába holt ötlet, mivel a kérdéses tevékenységek esetében az érintettek meg fogják változtatni. Az egyéni vállalkozók esetében elektronikus úton, akár pár perc alatt az okmányirodákban, vagy kormányablakoknál, cégek esetében pedig – ügyvéd igénybevételével – a cégbíróságoknál.
A kérdéses tevékenységek esetén – ahogy a 6920-as kódú tevékenységnél is látható – vélelmezés útján nem lehet önkényesen járulékalapot növelni, ha a munkának van végzettséget nem igénylő része is. Ezt az adóhivatal is kénytelen lesz belátni.
Ruszin Zsolt
MKOE alelnök
