A 98 százalékos különadó azt a magánszemélyt terheli, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és aki a jogviszony megszűnésével - főszabály szerint - a 3,5 millió forintot, speciális esetben a 2 millió forintot meghaladó bevételhez jutott. A 2 millió forintot meghaladó kifizetés csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében minősül különadóalapnak - olvasható a NAV közleményében.

Ha a volt kifizető 2005. január 1. és 2010. december 29. között különadóalapot képező bevételt juttatott, akkor erről 2011. március 31-ig adatot kellett szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás magánszemélyenkénti és éves bontásban tartalmazza a volt kifizető által juttatott bevételből a különadóalapot képező összeget, valamint az abból korábban levont közterheket.

Az adatszolgáltatás lényege: mekkora összeget lehet a korábban levont közterhekből megfizetett különadóként számításba venni? Az adatszolgáltatásból tehát kiderül, hogy mekkora a különadó alapja és milyen összeggel lehet a magánszemélynek a különadóról szóló 1053K jelű bevallásában a fizetendő különadó összegét (megfizetett különadóként) csökkentenie - írja közelményében a NAV. (Az Adózóna különadóról és annak befizetéséről szóló cikkét olvassa el itt, a szakértő és a NAV véleményütköztetését pedig nézze meg itt!)

Az adatszolgáltatásban szereplő adatokról a magánszemély a volt kifizetőtől igazolást kérhet. Ekkor a kifizető 30 napon belül köteles kiadni az igazolást a magánszemély részére. Az igazolás tartalmazza a különadó alapját, illetve a különadóalapot képező jövedelmet érintően, a kifizetés évében levont valamennyi közteher-kötelezettség összegeit, jogcímenkénti bontásban. Az adatszolgáltatásban és az igazoláson szerepel, hogy a kifizető – a magánszemély munkakörének megfelelően – a különadó alapjának kiszámításakor a 2 millió vagy 3,5 millió forintos értékhatárt alkalmazta.

Amennyiben a magánszemély nem tud vagy nem akar igazolást kérni, akkor a vonatkozó rendelkezések ismeretében pontosan meg tudja állapítani, hogy keletkezett-e különadó-fizetési kötelezettsége. A munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésekor ugyanis a kifizető köteles volt átnyújtani olyan igazolásokat (kilépő adatlap, járulék- és egyéb jövedelemigazolás), melyekből egyértelműen megállapítható, hogy a magánszemély részére a kifizető milyen összegeket és milyen jogcímeken fizetett ki.

Ezen iratok, mint az adózással összefüggő iratok megőrzési kötelezettségére, az adóbevallásra vonatkozó elévülési idő vonatkozik. Emellett a magánszemély a betöltött munkakörének megfelelően el tudja dönteni, hogy rá melyik értékhatár vonatkozik. Ettől függetlenül az állami adóhatóság minden magánszemély számára azt javasolja, hogy amennyiben érintett lehet a 98 százalékos különadóval, akkor a volt kifizetőjétől kérjen igazolást - olvasható a NAV közleményében.

Az állami adóhatósághoz 2011. április 7-ig 229 bevallás érkezett be a különadóról, és 565 kifizető teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Április 5-ig az adózók 667,4 millió forint különadót fizettek be az adóhivatal részére. A különadóról szóló bevallások benyújtási és befizetési határideje a magánszemélyek többségének esetében 2011. május 20-án jár le, így a benyújtott bevallások száma és a befizetett adó összege a jövőben növekedni fog.

Az állami adóhatóság azt javasolja, hogy az érintettek a 1053K jelű bevallást nyújtsák be, még abban az esetben is, ha esetlegesen a fizetési kötelezettségüknek határidőre nem tudnának eleget tenni. A bevallás benyújtásának elmulasztása ugyanis 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható, és az ellenőrzés megindítását is magával vonhatja. A különadó tekintetében is a méltányosságra vonatkozó általános szabályok szerint kérelmezhető mérséklés, illetve fizetési könnyítés - zárul a közlemény.