A fafeldolgozás, a nem fém alapanyagú ásványi termékek gyártása (például cementgyártás), a fémalapanyag-, fémfeldolgozási termékek gyártása, valamint az értékesítéshez kapcsolódó ingatlanügyletek viszonylatában az elmúlt egy évben az országos átlagnál nagyobb arányban kerültek fizetésképtelenségi eljárás alá cégek – derül ki a Dun & Bradstreet (D&B), nemzetközi cégminősítő elemzéséből. A gyengén teljesítők közül is kiemelkedően rossz időszakot tudhat maga mögött a magasépítés, mivel az iparágban 100 cégből, több mint 7 csődölt be az elmúlt évben, míg a magyarországi átlag 3,19 százalék.

Magasépítkezés Budapesten. A válság évekre megkeserítette az építőipar sorsát

Végel Dániel

Az építőipar összességében 5,68 százalékos és a fafeldolgozás 4,53 százalékos bedőlési arányával az összes iparág tekintetében is a két legnagyobb valószínűséggel fizetésképtelenné váló szektor hazánkban. Az építőiparon belül a magasépítést és mélyépítést külön vizsgálva, az egyéb építőipari szakmunkáktól, még „szomorúbb” számokat kapunk. A magasépítési tevékenységet végző cégeknek 7,17 százaléka, a mélyépítő cégeknek pedig 6,09 százaléka vált az elmúlt egy évben fizetésképtelenné. Az épületek építése láthatóan sokkal kockázatosabb iparág, mint például az útépítés, vagy az olyan építőipari szakmunkák, mint mondjuk a padlóburkolás. Az ingatlanértékesítés 3,05 százalékos bedőlési arányával ugyan az országos átlag alatt van, de a 3 százalékos arány is igen magas, mivel az elmúlt egy évben 100 ingatlanértékesítési tevékenységgel foglalkozó vállalatból 3 csődbe ment. 

A fizetésképtelenség miatti felszámolásokon és csődökön kívül a cégek saját maguk által indított végelszámolásainak száma is megemelkedett az elmúlt időszakban. Magyarországon az összes cégre vetítve 10,5 százalékot nőtt az elmúlt 12 hónapban a végelszámolások száma az egy évvel megelőző állapothoz képest. Az építőiparban ez a szám 22,7 százalék, az ingatlanügyletek területén 19,2, a fémalapanyag-, fémfeldolgozási termék gyártása terén 15,9, a fafeldolgozásban 14, 1 százalék volt. A magasépítést végző cégek esetén 33,5 százalékkal többen zártak be önszántukból az elmúlt esztendőben, mint egy évvel korábban, sőt itt az elmúlt néhány hónapban rendkívül megnőtt a végelszámolások száma. A korábbi havi 60-70 végszámolás helyett, 2011 év elején havi 130-160 végelszámolás indult az épületek építésével foglalkozó szektorban.

A kockázatok növekedése és a kereslet csökkenése ellenére az új építőipari cégek alakítása nem állt meg. A szektorban havonta általában 700-800 új cég alakul. Ám, mivel a megszűnő vállalkozások száma még mindig magas, az összes működő építőipari vagy ingatlanértékesítő cég száma csökkenést mutat. Ennek ellenére még így is több építőipari vállalat van, mint amit a kereslet megkövetel, és sajnos nem ritka, hogy egy csődbe ment, megszűnt vállalkozás a vagyona kimentése után - nagy tartozásokat maga után hagyva - másik építőiparral foglalkozó céget alakít. Keleti József, a Dun & Bradstreet ügyvezető igazgatója azt javasolja, hogy minden szektorban, de az építőipari cégekkel szemben különösen, körültekintően kell eljárni szerződéskötés előtt. Nemcsak az aktuális pénzügyi mutatókat érdemes megvizsgálni, hanem a jövőbeli kockázatosság várható mértékét, valamint azt is, hogy a tulajdonosnak milyen más vállalkozásai vannak vagy voltak.

Az építőipar pénzügyi helyzetét jelentősen nehezíti az is, hogy ott jóval lassabban lehet pénzhez jutni, mint más ágazatokban. Az építőipari cégekkel való üzletkötés esetén a partnervállalkozó általában 20 nappal később jut a pénzéhez, mint más szektorokban. (Míg a magyar cégekre jellemző átlagos pénzhez jutási idő 49 nap, az építőiparban ez a szám átlagosan 69 nap.)

Magyarországon átlagosan a számlák 54 százalékát egyenlítik ki időben a cégek, az építőiparban csupán 41 százalékát. A kiemelkedően magas fizetési késedelmek miatt egy építőipari céggel való szerződéskötés előtt érdemes annak fizetési fegyelmét is megvizsgálni, és nagy késedelmek esetén szigorúbb fizetési feltételeket szabni.