A gyógyszergyártók szempontjából a kormányzat által tegnap nyilvánosságra hozott piaci szabályozást átalakító „akciótervének” legfontosabb eleme, hogy az eddigi 12 százalékról 20 százalékra növelik a gyógyszergyártók különadóját. Az emelés mértéke némileg meglepő lehet, hiszen eredetileg 18 százalékos kulcsot kommunikált a kabinet, s Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még néhány hete is ezt hangoztatta. Az adót a cégeknek továbbra is az általuk forgalmazott termékek társadalombiztosítási támogatása után kell megfizetniük. Az elmúlt években ebből a forrásból nagyjából 40 milliárd forintos bevétele származott a kormányzatnak, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint az emelésnek köszönhetően ez már az idén 4,3 milliárd forinttal ugrik meg.

Nem csak a különadót emelik

A különadó növelése mellett egyértelműen költségvetési érdekeket szolgál az orvoslátogatók után fizetendő díj 100 százalékos emelése is, aminek eredményeként az eddigi évi 5 millió helyett már 10 millió forintot kell majd fizetnie a cégeknek az ilyen pozíciót betöltő alkalmazottak után. Emellett szintén a büdzsé lefaragása a célja a támogatás-volumenszerződések felülvizsgálatának is, hiszen a kormányzat már korábban jelezte, hogy a gyógyszerkasszát (a támogatott készítményekre fordított összeget) az idén szeretnék a tavalyi szinten tartani, míg jövőre 83, 2013-ban pedig 120 milliárd forinttal faragnák le azt.

A finanszírozási igény csökkentése mellett a szektor marketingtevékenységének átláthatóságát célzó intézkedéseket is hozott a kormányzat. Az elképzelések szerint növelik a gyógyszer-kereskedelmi befolyásolás miatt kiszabható bírság mértékét, elérhetővé teszik az orvoslátogatók listáját, és szigorúbban ellenőrzik a gyógyszercégek által szervezett szakmai utakat is, annak érdekében, hogy konferencia címszó alatt ne küldhessenek külföldre üdülni orvosokat a vállalatok.

Egy fontos kérdés kimaradt

Egy rendkívül fontos kérdésről, nevezetesen a kutatás-fejlesztési költségek különadóból való leírhatóságáról azonban egyelőre nem esett szó a kormányzat akciótervet bemutató tájékoztatóján. Mint ismert, a Bajnai-kormány 2009 nyarán úgy módosította a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, hogy gyógyszergyártók k+f ráfordításaik függvényében 2010-ben visszaigényelhették a 2009-et terhelő 12 százalékos adó legfeljebb 20 százalékát, 2011-től pedig az előző évre vonatkozó befizetéseik akár egészét is. (A visszatérítés feltétele, hogy a befizetésre kötelezett gyógyszergyártó kutatás-fejlesztési ráfordításai meghaladják a gyógyszerei után kifizetett társadalombiztosítási támogatás ötödét, a visszaigénylés felső korlátja pedig a kutatási-fejlesztési ráfordítások értéke.)

Az új kormány ugyan nem vonta vissza ezt az intézkedést, azonban a szabályozás szövegét úgy módosította, hogy aszerint a gyártók nem vehetik igénybe az E-alap terhére a visszafizetést. Mindez azt jelenti, hogy elméletileg ugyan visszakérhetik k+f költéseikre hivatkozva a különadót a gyógyszercégek, egyelőre azonban nincs forrás, amiből ezt kifizethetnék.

Mit mondanak a számok?

Ennek fényében nem meglepő, hogy több cég számára a legfontosabb kérdés az elmúlt hetekben épp az volt, hogy miként módosítja a kabinet a szabályozásnak ezt az elemét, erre azonban továbbra sem kaptunk választ. A Szócska Miklós által jelzett, 4,3 milliárdosra tervezett többletbevételből ugyanakkor már vonhatunk le következtetéseket. Ha abból indulunk ki, hogy eddig nagyjából évi 40 milliárd forintot fizettek be a gyártók, akkor a kulcs 8 százalékpontos (2/3-os) növelése elvileg éves szinten mintegy 27 milliárd forintos plusz forrást kellene, hogy jelentsen a költségvetésnek. Amennyiben július 1-jétől változik a szabályozás, akkor is mintegy 13 milliárdos bevétellel számolhatnának, aminél az államtitkár által közölt összeg majd 9 milliárddal kevesebb.

Ebből arra következtethetünk, hogy valamiféle kompenzációval a kormány is számol, ez pedig lehetne a kutatás-fejlesztési költségek leírhatósága is, amely féléves szinten nagyságrendileg – 20 százalékos adó mellett – körülbelül ekkora összeget is jelentene. Az Ecoline által megkérdezett ágazati szereplők úgy nyilatkoztak, hogy ugyan nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a 9 milliárd forintos rés ebből ered, azonban erről őket sem tájékoztatták.

Más kérdés, hogy annak is meg van az esélye, hogy a kabinet nem július 1-jei, hanem későbbi bevezetéssel számol, s ebben az esetben azt sem lehet kizárni, hogy egyáltalán nem vagy csak részben teszik leírhatóvá a k+f költségeket.

Hogy látják az új szabályokat a gyártók?

A gyógyszercégek egyelőre óvatosan kommentálták a bejelentéseket, ami nem meglepő, hiszen a szabályozás több elemét továbbra is homály fedi. Rózsa Iván, a sanofi-aventis/Chinoin kommunikációs vezetője elmondta: meglátásuk szerint az akcióterv komoly meglepetéseket nem okozott, az intézkedések, ahogy várni lehetett, fiskális jellegűek, a költségvetés terheinek csökkentésére irányulnak. Mindez egyben azt is jelenti, hogy tervezett lépések közül egy sem fókuszál a lakosság egészségügyi állapotának javítására, a fogyasztók terheit nem csökkentik, kizárólag a gyártók kötelezettségeit növelik. Ebben az értelemben a csomag elemei nem egészségügyi intézkedések, hanem pénzügyi megszorítások – tette hozzá a kommunikációs vezető. Rózsa Iván ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az akciótervnek vannak üdvözlendő elemei is, az orvoslátogatói lista nyilvánossága, illetve a konferenciákra vonatkozó szigorítás például növeli a transzparenciát.

A Richternél továbbra is súlyos következményektől tartanak. Beke Zsuzsa PR-menedzser elmondta: a különadó nyolc százalékpontos emelése nagyjából 1,7 milliárd forintos többletterhet jelentene a gyártónak, az eddigi 2,4 milliárd forint helyett ugyanis 4,1 milliárdot kellene befizetniük. Ennek fényében nem meglepő, hogy Bogsch Erik, a vállalat vezérigazgatója múlt héten a Richter gyorsjelentését bemutató sajtótájékoztatón egyenesen úgy fogalmazott: a társaság hosszútávú jövője szempontjából kulcskérdés a különadó. A cég első embere akkor kiemelte: amennyiben növelik a 12 százalékos adó kulcsát, s a kutatás-fejlesztési kiadásokat sem vonhatja le a cég, akkor olyan mértékben zuhanhat a profit, hogy minden területen megszorításokra kényszerülnének. Csökkennének a beruházások, visszaesne a kutatásra fordított összeg, s mivel a Richter számos terméke veszteségessé válna a belföldi piacon, feltehetőleg foglalkoztatottsági következményei is lennének az intézkedésnek.

Ecoline