Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A hektikusan ingadozó árfolyam és kamatszintek jelentős veszélyforrást jelentenek a vállalatok számára, egyeseknek akár a működését is veszélyeztetik. A kiszámíthatatlanságra rövid távú, biztonságra törekvő pénzügyi döntésekkel és a piaci kockázatok alaposabb felmérésével reagálnak a nagyvállalatok.
Amíg egy évvel ezelőtt a forinttal 275 körül kereskedtek a bankközi devizapiacon az euróval szemben, ma ez az árfolyam 305-310 körüli szinten van, és megjárta a 324-et. Az alapkamatot az MNB egy évvel ezelőtt 5,75-ről 6 százalékra emelte, ma az alapkamat eléri a 7 százalékot. Sok vállalat számára ezek az árfolyam-, kamatlábszintek már önmagukban is jelentős kockázatokkal bírnak, egyesek esetében még a működést is veszélyeztethetik. Mivel kis nyitott gazdaságban tevékenykednek, egy jelentős forintgyengülés okozta áremelkedés a működési költségeiket nagymértékben megnöveli.
„A legnagyobb problémát a vállalatok számára mégsem az árfolyamok, illetve kamatlábak relatív szintje jelenti, az igazi veszélyt az ezek piacán bekövetkezett jelentős áringadozás rejti magában.” – hangsúlyozta Kálmán Zoltán, az ING Bank értékesítési igazgatója.
Ugyanakkor a devizahitelekkel szembeni bizalmatlanság nem érződik a vállalati hitelek piacán. A szükséges források ugyanis forintban annyira megdrágultak, hogy sok vállalat még mindig inkább devizában vesz fel hitelt. A cégvezetők így tudatosan vállalják az árfolyamkockázatot és abban bíznak, a forint árfolyama a jelenlegi szintről jelentősen nem romlik tovább, inkább javulni fog. Ha ezek a várakozások beigazolódnak, akkor azok a vállalatok, amelyek az alacsony euró kamatok mellett vettek fel hitelt, az árfolyam csökkenésével akár némi árfolyamnyereségre is szert tehetnek, ami még a kamat fedezetére is elegendő lehet.
„A devizaárfolyamok elmozdulása akár olyan mértékű is lehet, ami jelentősen csökkentheti egy cég nyereségességét, éppen ezért továbbra is szükség lenne az árfolyamkockázat minél teljesebb körű fedezésére. Tapasztalataink szerint a vállalatok egy része mégis nehezen dönt ezekről a lépésekről, mivel tartanak az akár napon belül is jelentős árfolyam-ingadozástól.” – tette hozzá Kálmán Zoltán.
A bankok, pénzügyi szolgáltatók által kínált fedezeti ügyleteket a nagy- és középméretű vállalatok az elmúlt 10 évben aktívan alkalmazták, hogy csökkentsék pénzügyi kockázataikat. Az egyre növekvő árfolyam ingadozások, a nagyon szóródó árfolyam és kamatláb előrejelzések nem segítik a vállalatokat az amúgy is hihetetlen kihívásokkal teli bel- és külpiaci állapotok leküzdésében és a korábban beváltan alkalmazott fedezeti ügyleteket kevesebben és ritkábban alkalmazzák.
Az árfolyamkockázatok kezelésére cégen belül természetes módon is van lehetőség. Így például azok a cégek, amelyeknek jelentős export árbevétele van, arra kell törekedjenek, hogy devizában adósodjanak el. Ha azonban költségeik többsége devizában keletkezik, viszont bevételeik zöme forintban, akkor érdemes átszerződni euró alapú elszámolásra, és ezzel az árfolyamkockázatot a vevőkre hárítani.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizetett ki kormánypárti és ellenzéki képviselőknek.
Újabb pozíció a kabinetfőnök-helyettesi poszt mellé.