Elképzelhető, hogy mégsem változnak a munkába járáshoz költségtérítéssel kapcsolatos szabályok. Erre utal legalábbis az a törvénymódosító javaslat, amelyet Fónagy János és Völner Pál nyújtott be a személyszállítási törvényhez, és amely továbbra is rendeletben szabályozná a költségtérítésre jogosultak körét, a térítés kiszámítását és annak mértékét.

Fülöp Máté

Korábban éles tiltakozást váltott ki a törvénytervezetnek az a pontja, amely törvényi szinten kívánta előírni, hogy a munkáltatónak legalább 86 százalékban térítenie kell a munkába járás költségeit, helyi tömegközlekedés esetén is. A két legnagyobb munkáltatói szervezet,
a VOSZ és az MGYOSZ nyilatkozatban tiltakoztak a közlésük szerint konzultáció nélkül benyújtott a BKK-nak egyébként tetsző tervezet ellen, de a héten már az MSZOSZ szakszervezeti szövetség vezetője, Pataky Péter is ellenkezett.

A tiltakozás nyomán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium annyit közölt, hogy a munkába járás költségtérítéséhez kapcsolódó hatályos előírások törvényi szintre emelése, pontosítása a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja. A mostani módosítást jegyző Fónagy János a tárca parlamenti államtitkára, míg Völner Pál ugyanitt az infrastruktúráért felel.