A Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem jogerős döntése szerint a Munka törvénykönyve csak általánosságban beszél a cégek konzultációs kötelezettségéről csoportos leépítések idején, így nem jelent problémát, ha a munkaadó nem szolgáltat érdemi információkat - írja a Malév Ground Handling (GH) üzemi tanácsának közleménye. Az üzemi tanács az európai jogra is hivatkozva fellebbezett "a meglepő és csalódást keltő érvelésen alapuló" végzés ellen.

A Malév GH, a Malév-csoport földi kiszolgálócégének üzemi tanácsa a közelmúltban megkezdett csoportos leépítések ügyében fordult nem peres eljárásban a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, annak kimondását kérve, hogy a leépítés szabálytalan volt.

A cégvezetés határidőre, illetve egyáltalán nem szolgáltatott érdemben használható adatokat a konzultációhoz. Hiába várta az üzemi tanács például a csoportos létszámcsökkentésben érintettek kiválasztási kritériumait, illetve az érintett, és korábban foglalkoztatott munkavállalók létszámát, foglalkoztatási csoportok szerint. Az üzemi tanács álláspontja szerint ezzel a menedzsment megsértette a Munka törvénykönyve egyik bekezdését.

A bíróság ezzel szemben az elsőfokú döntésben azt állítja, hogy a Mt. csak az előzetes adatközlés, a tájékoztatás és konzultáció kezdeményezését, illetve annak folytatását írja elő, de az ezekkel összefüggő részletszabályokat nem határozza meg pontosan. Így az elsőfokon eljáró bíróság szerint a cég eljárása szabályos volt.

Az üzemi tanács fellebbezéssel él a döntés ellen, a testület két fő okból nem tudja elfogadni a döntést. Az eljáró bíróság nem vette figyelembe a munkaügyi konzultáció mint jogintézmény célját: az ugyanis az üzemi tanács szerint érdemi véleménycserére szolgál a megállapodás érdekében. Azzal, hogy a Malév GH vezetése az eredményes tárgyaláshoz szükséges adatokat tartott vissza, ellehetetlenítette, tartalmatlanná tette a konzultációt - tették hozzá.

Az üzemi tanács szerint ráadásul mivel állami tulajdonban lévő vállalatról van szó, közvetlenül alkalmazandó az Európai Tanács 1998-as irányelve a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. Ugyanígy alkalmazni kell az üzemi tanács szerint az Európai Parlament és az Európai Tanács másik, 2002-es irányelvét, ami az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szól.

Ezek alapján – még ha a bíróság szerint a magyar Munka törvénykönyvének rendelkezései nem is alkalmazhatóak megfelelően a konkrét gyakorlatban – egyértelmű, hogy a munkáltatónak minden olyan információt meg kell adnia az üzemi tanács részére, amely konstruktív javaslatok tételéhez, az érdemi konzultációhoz szükséges - tette hozzá a közlemény.

"A Malév GH dolgozói mára megtanulták, hogy saját vezetőiktől nem várhatnak segítséget és együttműködést. Reménykedve fordultak az igazságszolgáltatáshoz, hogy az vessen gátat a hazai és európai joggal egyaránt ellentétes gyakorlatnak" - olvasható a közleményben.

"Az elsőfokon hozott döntés azonban azt mondta ki, hogy a Munka törvénykönyvének csoportos leépítésekre és munkaügyi konzultációra vonatkozó rendelkezései konkrét esetben szinte megfoghatatlanok. Bár a döntés csalódást keltő, az emberek továbbra is bíznak az igazságszolgáltatásban – a másodfokon eljáró bíróság  kedvező ítéletében" – tették hozzá.