Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nagyon gyenge az uniós források felhasználásának hatékonysága a kis cégek körében, a rendelkezésre álló források mintegy kétharmada bent marad, a legtöbb kkv és családi cég már a pályázati rendszeren sem tud átvergődni. Ha mégis, az önrész előteremtése számukra megoldhatatlan feladat.
A számszerűsíthető szempontok mellett érdemes továbbiakat is kiemelni. Külön pályázat készült például, a multinacionális vállalatok alkatrész-beszállítói számára. Az FBN-H szakpolitikai fóruma szerint fontos feladat, hogy a beszállítói státusz az alkatrészgyártókon kívül terjedjen ki mindazokra a cégekre, amelyek a multinacionális vállalatok szolgáltatásait biztosítják. Ilyen szolgáltatások az őrzés, védés, egészségügyi szolgáltatás, étkeztetés, karbantartás vagy az oktatás. Szintén kulcskérdés, hogy az uniós fejlesztési források elnyerésére földrajzi elhelyezkedéstől, a társaságok székhelyének számító települések méretétől és a társasági formától függetlenül minden vállalkozás reális esélyt kaphasson.
A jelenlegi fejlesztési ciklusban – azaz 2007 és 2013 között – 8000 milliárd forint áll rendelkezésre hazai költségvetési és európai uniós forrásból – ebből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint eddig kevesebb mint 2600 milliárdot hívtak le. Mivel az időarányosan kiosztható heti 30 milliárdból 20 milliárd bent marad, a felhasználásnak mindenképpen intenzívebbé kell válnia. Bár az uniós fejlesztési források időarányos felhasználása önmagában nem létkérdés, Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a lehívások üteme és a beruházások bővülésének hiánya kifejezetten riasztó.
A legtöbb kkv és családi vállalkozás már a pályázati rendszerrel való találkozáskor falba ütközik: a pályázás profi pályázatírók nélkül szinte lehetetlen feladat. Az idő-, és költségráfordítás – a pályázatíró díja, a banki igazolások, értékbecslések és a vállalkozás által benyújtandó további dokumentumok – több százezer forintos költségterhet jelentenek. Ezt a hazai össztermék 40-60 százalékát adó hazai családi vállalatok és vállalkozások túlnyomó többsége egyszerűen nem engedheti meg magának. Márpedig ezt ki kell fizetnie előre, akár támogatáshoz jut, akár nem.
A pályáztatás másik sarkalatos problémája az önrész előteremtése, és az előfinanszírozás. Nem ritka, hogy a pályázati forrás elnyerése és a tényleges kifizetés között 6-9 hónap is eltelik, és előfordul, hogy a beruházás éppen emiatt hiúsul meg. „A kormányzat az önrész finanszírozására speciális hitelkonstrukciót dolgozott ki, és ezt az előrelépést az FBN-H örömmel üdvözli” – mondta Rudas László. – „Ugyanakkor, a pályázatok előfinanszírozásán változtatni kell, mert a pályázók képtelenek a beruházásokat önállóan, előre megfinanszírozni. Ez a helyzet egy refinanszírozási hitellel lenne áthidalható.”
Az FBN-H elnöke szerint ahhoz, hogy a pályázati rendszer valóban beruházásösztönző legyen, három alapvető feltételnek kell megvalósulnia. „Elengedhetetlen a források átcsoportosíthatósága, az elnyert pályázatok átfutási idejének 1-2 hónapra csökkentése. A követelményeket pedig úgy kell kialakítani, hogy a pályázati anyag elkészítése és benyújtása egyetlen felelősen irányított, növekedésre képes vállalkozásnak se okozzon megoldhatatlan problémát” – világít rá Rudas László. – „Természetesen, egyfajta automatizmust mindenképpen be kell vezetni ahhoz, hogy az uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsuk, illetve az esetleges meghiúsuló beruházásokhoz kapcsolódó összegek gyorsan visszakerüljenek a rendszerbe.”
Az FBN-H szakpolitikai fórumának javaslata szerint a pályázati szempontrendszerbe új elemek épülhetnének be, melyek segítségével rendszeres jelentések, nyilvántartások révén számos elbírálási lépés automatizálható, azaz a folyamat felgyorsítható. Pályázati bónuszpontokat érne például az, hogy egy adott cég hosszabb ideje működik a hazai piacon változatlan tulajdonosi struktúrával. Szintén fontos szempont lehet, hogy a pályázó cégek mekkora vagyont gyűjtöttek össze, és mekkora a vállalkozásba visszaforgatott eredményük. „Mindezeket a szempontokat egy átlátható pontozási rendszerbe foglalva a folyamat automatizálható lenne, ugyanakkor biztosítható az elbírálás következetessége és egységessége” – mondja az FBN-H elnöke.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.