Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kelet-közép-európai térségben 2012-ben is a magyar vállalkozások alkalmazzák legintenzívebben a halasztott fizetés módszerét: belföldi vevőknél a számlák értékének 72 százalékát hajlandóak átmenetileg meghitelezni, ami az összeurópai átlagot messze meghaladja, hiszen ez a kelet-közép-európai mutató 58,4 százalék, a nyugat-európai pedig 52,5 százalék - olvasható az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadásában.
A felmérés Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vállalatközi fizetési szokásait elemezte. A hitelbiztosító felmérése szerint a hazai vállalkozások által kiállított belföldi számlák értékének közel egyharmadát határidőn túl egyenlítik ki, és a megkérdezettek nem számítanak a helyzet látható javulására a következő hat hónapban.
A 820 cég bevonásával készült kutatásból az is kiderül, hogy a magyar cégek a külföldi vevőkkel is megengedőek: az összes kibocsátott számla értékének több mint 80 százalékánál engedélyezik a halasztott fizetést, míg a kelet-európai átlag 62,6 százalék, a nyugat-európai 46 százalék. A magyarországi cégek közül a középvállalatok biztosítják leghosszabb fizetési határidőket belföldi (33,5 nap) és külföldi (47,4 nap) ügyfeleiknek egyaránt.
Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint továbbra is gondok vannak a hazai fizetési fegyelemmel, amit a piac legkisebb szereplői szenvednek meg. A magyar kisvállalatoknál a legnagyobb arányú a belföldi B2B (business to business - vállalatok közti) vevőkhöz kapcsolódó lejárt határidejű számlák aránya (34,4 százalék), a fizetési határidőt követő egy hónapon belül kifizetett belföldi számlák aránya pedig a mikrovállalkozások esetében a legalacsonyabb (66 százalék). A mikrovállalkozások által kiállított számlák több mint egyharmadát még egy hónappal a fizetési határidő lejárta után sem fizetik ki.
A magyar vállalkozások által kiállított összes belföldi számlák értékének 30,2 százalékát egyenlítik ki határidőn túl, külföldi vevők esetében ez az arány 23,8 százalék. Európában sem sokkal jobb a helyzet az Atradius szerint: a kelet-közép-európai cégek belföldi számláinak értékének 31,6, a külföldiek 26,3 százalékát fizetik késve. Nyugat-Európában az arány 30,6, illetve 27 százalék.
Az Atradius felmérése szerint a magyar belföldi számlák 1,7 százalékát sohasem fizetik ki, ami jobb arány, mint a közép-kelet-európai 2,6, illetve nyugat-európai 3,5 százalék. A külföldi vevőknek kiállított számlák esetében 0,6 százalékot képtelenség behajtani, amely így is jobb, mint a kelet-közép-európai 1,8, illetve a nyugat-európai 2,7 százalékos arány.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Lehetséges forgatókönyvek.
Erről ír a világsajtó.
Donald Trump legutóbb a Juventus focistáit hozta kínos helyzetbe.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.