Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Alábecsülik az informatikai csalások veszélyét a magyar cégek, 86 százalékuk továbbra sem tart attól, hogy munkatársaik visszaélést követnek el az informatikai rendszereken keresztül. Még a csalásfelderítés során is csupán 53 százalékuk veszi számításba az elektronikus dokumentumokat bizonyítékként – derül ki az EY tanulmányából.
„A visszaélések és vállalati csalások terén a vezetők annak ellenére továbbra is alábecsülik az informatika által nyújtott lehetőségeket, hogy gyakorlatilag a teljes vállalati kommunikáció elektronikusan történik, minden cselekedetünknek valamilyen nyoma van a számítógépünkön, vagy az elektronikus adataink között. A kompromittáló információkat persze el is lehet tüntetni, de hozzáértő szakértők és gyors, hatékony vizsgálat sok mindenre fényt deríthet ” – mondta Csomai László, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások menedzsere. „Mivel a vezetők nem jól mérik fel a terület súlyát, a vállalatok általában továbbra sincsenek felkészülve az ilyen jellegű visszaélésekre, nem rendelkeznek megfelelő eljárásrenddel, szakértelemmel és technikai felszereltséggel. Különösen igaz ez a kis- és középvállalatokra.”
Igaz, egyre több cégvezető tud az elektronikus csalásfelderítésről, de a válaszadók 29 százaléka továbbra sem hallott erről a lehetőségről, és csupán 10 százalékuk ismeri jól az ilyen eljárásokat. Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 47 százaléka a vállalati visszaélések felderítése során egyáltalán nem veszi a bizonyítékok közé az elektronikus dokumentumokat.
A megkérdezett vezetők 86 százaléka nem igazán fél attól, hogy dolgozóik visszaéléseket követnek el az informatikai rendszeren keresztül. Ez az adat azért is meglepő, mert ebbe a kategóriába olyan gyakori tevékenységek is benne foglaltatnak, mint a kilépő dolgozók saját célú adatmentései. A válaszadók 37 százaléka szerint soha nem fordul elő, hogy kilépő kollégáik magukkal visznek olyan adatokat, fájlokat, amelyek a cég szellemi tulajdonát képezik. Ennek azonban homlokegyenest ellentmond, hogy a cégek egyik legnagyobb kockázatú informatikai veszélyforrásnak az adatok munkatársak általi szivárogtatását jelölték meg.
„A vállalatok egyik legnagyobb értéke szellemi tulajdonuk. Ezeket ma már elektronikus formában tárolják, és sok esetben számos munkatárs hozzáfér. Nem gondolják a cégek, hogy egy kilépő kolléga magával viszi a versenytárshoz az üzleti titkokat, vagy akár a legnagyobb vevőket távozás után elcsábítja, mert vitte az összes ügyfél adatát. Ez pedig hamar árbevétel csökkenésben is jelentkezhet” – összegzi Csomai László. „Sajátos kép rajzolódik ki: egyrészről tisztában vannak a probléma létezésével, másrészt talán az emberi oldala miatt a legtöbb társaság alig tesz valamit az adatlopások ellen. Márpedig a végtelenül élesedő piaci versenyben előbb-utóbb komolyan kezelni kell az ilyen helyzeteket.”
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.