Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
"Tisztelt Vásárlók! Kérem Önöket, hogy amennyiben bankkártyás fizetést választanak üzletünkben, készítsék elő valamelyik igazolványukat is. Több ízben hamis kártyával vásároltak üzletünkben, ezt szeretnénk megelőzni! Megértésüket köszönjük!” - olvasható a kasszánál egy budapesti bolthálózat éjjel-nappali egységében. A személyazonosság igazolásának előírása kártyahasználatkor segíthet a visszaélések csökkentésében, de nem túl praktikus megoldás.
A bankkártyával történő fizetés és készpénzfelvétel nélkülözhetetlen eleme a mindennapi életnek, ahogy az ezzel járó visszaélések is. A rengeteg biztonsági intézkedés ellenére a kártyás csalások még mindig sok kárt okoznak. Mivel a tranzakciók száma óriási, nagy kihívás kiszűrni a szokatlan viselkedést, ami az elkövetőkre jellemző. Az eltéréselemzés az adatbányászat azon területe, ahol a szokásostól eltérő viselkedés, mintázat felfedezése a cél. Az adatbányászat térnyerését az is jól mutatja, hogy egyre több felsőoktatási intézmény indít képzést a szakma elsajátítására.
Szokatlan helyen, szokatlan összeg
A statisztikák szerint három területen fordulnak elő bankkártyás visszaélések leggyakrabban: a készpénzfelvételnél, a bankkártyás fizetésnél, illetve az online vásárlásnál. „A csalások száma egyenes arányosan növekszik az elektronikus kereskedelem terjedésével. A vásárlási szokások minél részletesebb megfigyelésével és alapos elemzésével azonban kiszűrhetőek olyan viselkedési formák, amelyek felhívhatják az érintett intézmények figyelmét a visszaélésre” – mondja Prekopcsák Zoltán, a bigdata-elemző Radoop startup cég alapítója és igazgatója. „Bankkártyás csalásoknál az egyik legklasszikusabb példa, a kártyahasználat szokatlan, a tulajdonos szokásaitól eltérő helyen való felhasználása. Ez jellemzően lehet egy vásárlás gyanús, külföldi internetes kereskedőknél. Ekkor a bank – érzékelve az eltérő viselkedést – informálódik ügyfele hollétéről” – teszi hozzá Prekopcsák.
Felfedezni a csalást
Stiller Ákos
Jakab Péter, a Magyar Bankszövetség Bankbiztonsági Munkabizottságának vezetője szerint két jellemző területről lehet szó a bankkártyacsalásoknál. Először is az online tranzakciók elemzése közben derülhet ki visszaélés, amikor az ügyfelek viselkedése, szokásainak vizsgálata során ütköznek ki gyanús eltérések. „Ha például egy ATM-ből pénzt vesznek fel Budapesten, délután 12 óra 5 perckor, majd ugyanezzel a bankkártyával öt perc múlva Hong Kongban megismétlődik ez az esemény, akkor nyilvánvalóan feltételezhető a csalárd tevékenység. Az is gyanút kelthet, ha egy ügyfél rendszeresen 40 ezer forint alatti összeget vesz ki, jól behatárolható területen, majd egyszer csak 300 ezer forintos pénzfelvétel történik, a megszokottól eltérő helyszínen. Ez önmagában még nem jelenti, hogy csalás történt volna, de mindenképpen gyanús, ezért értesítik róla a kártya tulajdonosát” – mondja a bankbiztonsági szakember.
Agrárhitel a belvárosban
A másik eset, amikor meglévő adatokat elemeznek csalás detektálás céljából. „Például egy ügyfél panasszal él, hogy adott tranzakciót nem ő indította, visszaéltek kártyájával. Ilyenkor arról is meg kell bizonyosodni, hogy vajon tényleg visszaélésről van-e szó. Az adatokból visszakereshető, hogy merre járt a panasztevő, hol használta kártyáját. Ezeket az adatokat össze lehet vetni más reklamáló ügyfelek adataival is, amiből kiderülhet, hogy az érintettek egytől-egyig jártak például ugyanannál a benzinkútnál, így elég valószínűvé válik, hogy ott történhetett a csalárdság” – mondja Jakab. Ugyanakkor a szakember felhívja a figyelmet, hogy nagyon sokrétűek az adatelemzéssel kiszűrhető visszaélések. „Életből ellesett példa, hogy egy bank által nyújtott agrárhiteleket rendszeresen egy V. kerületi bankfiókban igényelték aránytalanul és indokolatlanul nagy számban, miközben a szektorra jellemző tevékenység nyilvánvalóan vidékhez köthető. De önmagában figyelemre méltó a nagy összegű készpénzfelvétel is, ami adóelkerülés vagy pénzmosás gyanúját kelti” – teszi hozzá.
Belsős visszaélések kimutatására is alkalmas lehet az adatok összevetése. Ha például egy ügyintéző jóváhagy egy hitelkérelmet, majd az összeg átutalása után közvetlenül nagyobb összeg befizetése történik a folyószámlájára, az mindenképpen szemet szúr. De az erre a célra felkészített elemzőrendszer azt is jelezheti, ha egy alkalmazott bejelentkezik a gépén, miközben a beléptető rendszer szerint az épületbe aznap még nem lépett be. Mindössze a két meglévő adatállományt a logelemző rendszerben kell összevetni.
| Adatlopás szakszerűen |
| Adatlopás leggyakrabban egy adatmásoló eszközzel történhet, ezért javasolják a zárt ATM-ek használatát, de az adattolvajoknak erre is megvan a módszerük. Az ajtóbeléptetőbe szerelt mágneses kártyaolvasóval akkor veszik le az adatot, amikor az ügyfél – nyitva tartás után – a belépéshez lehúzza a kártyáját, hogy bejusson az ATM-hez. Még gyakoribb, hogy a kártyaleolvasó elé illesztenek egy adatszerző készüléket, amely ugyanazzal a lendülettel olvassa le és tárolja el a kártyaadatokat, ahogy valaki megpróbál pénzfelvételt kezdeményezni. A PIN kód megszerzésére is több megoldás létezik: például egy nehezen észrevehető helyen felfüggesztett mikrokamera segítségét igénybe véve, vagy pedig egy álbillentyűzetet illesztenek rá az eredetire, ami engedi lebonyolítani a tranzakciót, de közben a PIN-t is elmenti. |
Növekvő tranzakciószám, sürgető védekezés
Egy korábbi felmérés adatai szerint száz magyar bankkártya-tulajdonosból hatnak már éltek vissza a kártyájával. Az összesített kár óvatos becslések szerint elérhati az 1,5 milliárd forintot. A hazai 18‒59 éves lakosság 80 százaléka, azaz több mint 4,7 millió magyar rendelkezik bankkártyával vagy hitelkártyával. A reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a válaszadók 6 százaléka számolt be arról, hogy már előfordult, hogy ismeretlen személy visszaélt kártyájával. A kutatás rámutat, hogy a netbankolás és a mobilbankolás terjedésével tovább növekedhet az incidensek száma, mivel folyamatosan újabb kártevők jelennek meg, melyek a bankkártyák adatait próbálják megszerezni. Míg Magyarországon 2009-ben még csupán az internetezők 46 százaléka vett igénybe netbankszolgáltatást, ez az arány 2011-ben már 57 százalék volt. A ma terjedő trójai kártevők arra is képesek, hogy az SMS-üzenetekben érkező banki tranzakciós azonosítókat elfogják, és ezeket felhasználva hamis egyenleget mutassanak a bankszámla-tulajdonosok felé.
