Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarországi cégek üzletpolitikai és stratégiai felkészültsége hiányos, egyebek mellett ez is hozzájárul a magas felszámolási és cégalapítási arányokhoz. „A 2010 környéki cégalapítási láz mára valamelyest csillapodott, de még mindig igen magas a kényszervállalkozások és a stratégiai tervek nélkül induló vállalkozások száma. Különösen igaz ez a fiatal vállalkozók körében” – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.
A cégalapítás előtti tervezés hiánya is hozzájárul a mai bizonytalan vállalkozási környezethez. A frissen alapított cégek várható élettartama alig 8-9 év, az aktív működési idő pedig ennek az időintervallumnak is csak egy része. „A hazai cégvilág jellegzetessége, hogy az egyéni vállalkozókkal együtt több mint kétmillió magánszemély mondhatja magát cégtulajdonosnak vagy cégjegyzésre jogosultnak. Ez nem túl szerencsés állapot, hiszen a nagy tömegben számos felkészületlen szereplő bújik meg, veszélyeztetve mind saját cégét, mind partnereit” – mondja Tóth Tamás.
A cégtulajdonosok és -vezetők átlagéletkorát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a 30 év alatti menedzsmenttel rendelkező cégek az átlagnál jóval magasabb, 71 százalékos arányban kerülnek felszámolás vagy csődeljárás eljárás alá, ami komoly veszélyt jelent partnereik számára is.
A kormány a fiatal vállalkozók képzésével a hazai üzleti etikai szint növelésére törekszik. „Ez azért fontos, mert az ifjú menedzserek a tapasztalatszerzés közben felhalmozott kifizetetlen számláikkal komoly károkat okozhatnak a gazdaság egyéb szereplői számára – vélekedik az Opten ügyvezetője. – A támogatás éppen ezért hosszú távon jó irány lehet. A néhány ezer érintett szereplő persze csakcsepp a vállalkozók tengerében, és nagyon sok múlik a program gyakorlati lebonyolításán is” – figyelmeztet Tóth Tamás.
Ágazati és földrajzi tekintetben viszonylag egyenletes a fiatal vállalkozók eloszlása: a vendéglátó és kereskedelmi szektorban vannak némileg felülreprezentálva, a megyék közül pedig Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében erősebb a fiatalok vállalkozási hajlandósága az átlagosnál.
