Ide menekül a szakképzett magyar munkaerő

Több mint tízezer szakképzett munkavállaló hagyta el az országot, és helyezkedett el szakmájában egy másik uniós tagországban az Európai Bizottság statisztikái szerint.

  • hvg.hu hvg.hu
Ide menekül a szakképzett magyar munkaerő

Az elmúlt tíz évben történt agyelszívás folyamatát és irányát mutatja be az Alpbuzz blog infografikája. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mely országok szívják el leginkább a szakképzett munkaerőt Európában és mely országok a folyamat elszenvedői. Nem meglepő módon Magyarország az agyelszívott országok listáján szerepel.

A kutatás szerint 2003 óta 276 ezer EU állampolgár jelentkezett be szakmáján belül állandó munkahelyre egy másik tagállamba. A képzett munkaerő kiáramlásának problémája leginkább Lengyelországot (33 207 fő), Németországot (29 670), Romániát (26 496 fő), Görögországot (22 260 fő) és az Egyesült Királyságot (21 519 fő) sújtotta. Azonban a mérleg nem minden országban negatív.

Az Egyesült Királyság például veszteségei mellett a legnagyobb agyelszívó: majdnem 77 ezer szakképzett munkavállaló költözött a szigetországba miután egy másik EU tagállamban képesítést szerzett. A következő a sorban Németország 38 ezer fővel, Belgium 23 ezer fővel, Ciprus 23 ezer fővel, és Ausztria majdnem 20 ezer fővel.

Mobilitás szempontjából a legrugalmasabb szabályozott szakmák között első helyen szerepel a középiskolai pedagógus, akik közül 54 ezren költöztek át az egyik EU tagországból a másikba, őket követik az orvosok (50 ezer fő), az ápolók (40 ezer fő), a gyógytornászok (12,5 ezer fő) és a fogorvosok (9 ezer).

Az infografika szerint Magyarországot valamivel több, mint 10 ezer szakképzett ember hagyta végzettsége megszerzése után. Az ábra azt is elárulja merre mentek a legtöbben: 30 százalékuk az Egyesült Királyságba, 24 százalékuk Németországba, 16 százalékuk Ausztriába és 6 százalékuk Svédországba költözött.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.