szerző:
Kele János

Multicéget és egyetemet is húzott már ki a csávából egy debreceni cég egyik fejlesztése, amellyel adatokat lehet kinyerni az ember által kezelhetetlenné vált információhalmazból. A Slamby nem hagyományos adathalász banda, hanem igazi startup, van itt minden, amiről egy garázscég megismerszik: idealista hozzáállás, nagy álmok, menő laptopok, hit, meggyőződés, babzsákfotel a sarokban.

©

„Olyan mennyiségű adat vesz bennünket körül, hogy képtelenek vagyunk mindet befogadni, értelmezni és felhasználni, így viszont hátrányba kerülünk a munkaerőpiacon, a globális versenyben, mindenütt. A mi célunk az, hogy segítsünk a modern embernek eligazodni a világban” – vág bele rögtön a közepébe Mezei Péter, a Slamby ügyvezetője, amikor találmányukról faggatom.

Ez az egyéni felhasználók és a kis cégek számára olyan formán jelenhet meg, hogy például a családi gépen – gyakorlatilag észrevehetetlenül – fut egy gyermekvédelmi szűrőprogram, ami értelmezi, amit letöltenek vagy a böngészővel megnyitnak a neten, és a 18+-os tartalmakat automatikusan kitakarja. Vagy egy program, amely blokkokat, számlákat olvas be, értelmezi azokat, és automatikusan szétdobálja azokat könyvelési tételek szerint, nagyban megkönnyítve a munkát. De például online szerkesztőségek is használhatják tartalmaik automatikus címkézésére, kategorizálására a tartalom értelmezését követően.

A vállalkozás most már fel tud mutatni a piac által is keresett terméket, az eleje azonban igen döcögős volt.

Egy igazi startup sztori bukással kezdődik

A Slamby-Semantics Információ Technológiai Kft.-t tavaly október elején alapította három magyar magánszemély, majd idén nyár közepén csatlakozott a negyedik tulajdonos, de a fejlesztés jóval hosszabb ideje tart. Nagyjából 1,5-2 év kemény munka van a Slamby mögött. Mezei annak idején még a Netmami nevű, gyermekvédelmi tartalomszűrővel kezdett, csatlakozott hozzá egy matematikus családból származó nyelvész, Kovács Béla, aki hozta magával a sehol be nem fogadott kutatását abban a reményben, hogy a projekt új irányt vegyen. „Bécit régóta érdekelték a II. világháború korabeli titkosírási technikák, innen jutott el odáig, hogy meg kellene próbálni matematikailag leírni a nyelvet. A kutatással viszont senki nem jutott dűlőre, mert szembe ment mindennel, amit addig ismertek és hittek” – emlékszik vissza Mezei.

Kellett némi idő, mire a képleteit a gyakorlatban alkalmazni nem tudó nyelvész, és a technológiáját tökéletesíteni akaró startup-csapat egymásra talált, de innentől viszonylag gyorsan pörögtek az események: hamar kiderült, hogy Kovács elmélete a gyakorlatban igenis működik, majd elkészült a Netmami újabb verziója, amit így képesek voltak betanítani az internetről úgy, hogy az kitakarja az egyes weboldalakon a szerinte tizennyolc éven felülieknek szóló képi- és szövegrészleteket. „Egy baj volt csak, nem tudtuk eladni a termékünket” – meséli tovább Mezei, a cég ügyvezetője, aki a korai időkben még programozóként vitte a munka dandárját. „Az igazság persze az, hogy nem is volt elég jó az üzleti koncepció, amit csináltunk, nem véletlen, hogy kockázati tőkét sem tudtunk bevonni a dolog mögé” – teszi hozzá.

„Jó a cuccotok, de lenne itt valami egészen más”

Már ekkor felvetődött, hogy meg kellene próbálni más felhasználási területet keresni a technológiának, de a végső lökést az adta, amikor egy nagy multinacionális szervezet megkereste a csapatot, segítsenek nekik megfékezni a folyamatos adatszivárgást. „Egyfolytában mentek ki a titkos vagy bizalmas információk a központból, egymás után jöttek le a sajtóban az anyagok. Egy egész osztály dolgozott azon, hogy megpróbálja azonosítani a lyukakat a rendszerben, de ez elképesztő energiát vett el. Gondoljunk csak bele, manuálisan kellett több terabyte anyagot átnézni, kezelni, kutatni” – magyarázza a helyzet súlyosságát az ötletgazda. A Slamby technológiája elméletben képes lehetett arra, hogy ezt az iszonyatos mennyiségű munkát elvégezze az emberek helyett, így megbízást kaptak a projekt végrehajtására.

©

„Mindenkinek mindenét át kellett nézni, indexelni, majd összevetni a sajtóban megjelent cikkekkel. Végül meg tudtuk csinálni, hogy a program képes legyen megtalálni, mikor, és pontosan kinél tűnt fel először egy bizonyos információ, akkor is, ha azt már régen törölték a rendszerből” – mondja Mezei. Az így létrejött szoftver lett az Argus, az első olyan pilot-projekt, ami után pénz állt a házhoz. Az áttörést hozó megrendelést azóta még kettő követte: az egyik hazai egyetem egy automatikus tárgyszavazót és egy plágiumfelismerő szoftvert is rendelt az intézmény könyvtárának rendszeréhez.

Réspiacokon törnek előre

„Az egész cég a kockázatokkal játszik, a folyamatos tanulás és fejlődés tart minket életben, az, hogy amikor elkezdünk egy új projektet, nem is látjuk a pontos kifutását” – magyarázza Mezei, aki arra is kitér, miért olyan egyedi a Slamby a magyar startup-felhozatalhoz képest: „nem klasszikus módon versenyzünk egy piacon. Gyakorlatilag egyetlen iparágban sem vagyunk jelen, kis réspiacokat célzunk meg, ami azért jó, mert így nem is kell versenyeznünk. Ha bemennénk egy konkrét piacra, ott a vevők már féldobozos és dobozos megoldásokat várnának tőlünk, amiket most még nem vagyunk képesek összehozni. A kapacitásunk jelenleg arra elég, hogy a technológiánkat adjuk el, minimális körítéssel.”

Egyelőre b2b vonalon mozognak, egyedi megoldásokat tudnak lefejleszteni nagyvállalati megrendelőknek, de a kkv-szektort is célba akarják venni.

Azt állítják magukról, a Slambynek olyan képessége van, ami a globális piacon nagyon keveseknek, a cél természetesen a gyors és robbanásszerű fejlődés. Középtávon szeretnének olyan féldobozos megoldásokat készíteni, amikkel már kkv-ket is el tudnak látni, nagyobb időintervallumban pedig az a cél, hogy a fogyasztóknak is elérhető szoftvereket csináljanak, amik felhasználói szinten könnyítik meg a teljes modern világ értelmezését.

Brutális a tempó

A csapat hosszú távon is Debrecenben képzeli el a jövőt, úgy gondolják, hogy a város adottságai tökéletesen megfelelnek igényeiknek. A nehézséget inkább a megfelelő munkaerő megtalálása jelenti – mondja Mezei, aki ügyvezetőként jelenleg hat munkatárssal dolgozik együtt a Slamby-nél. „Nehéz olyan embert találni a munkaerőpiacon, amilyenre nekünk van szükségünk. Kár lenne tagadni, hogy ez nem egy nyolcórás munka, sokkal nagyobb a tempó. Egy- vagy kéthetes sprintekben dolgozunk, nagyon komoly erőbedobással. Van, hogy naponta két új fejlesztéssel jövünk ki, ami brutális.”

A szakmai tudás és a terhelhetőség ráadásul csak a mérleg egyik serpenyőjét jelenti, van, ami még ennél is sokkal fontosabb. A Slamby a magyar munkapiacon szokatlanul újszerű módszerekben hisz, olyanokban, amelyekben szinte korlátlan a demokrácia, nincs hierarchia, és a szakemberek a saját területükön teljes szabadságot kapnak. Az a cél, hogy a vállalkozás minden dolgozója húzóember legyen: a cég biztosítja neki az erőforrásokat, cserébe pedig azt várja, hogy fejlődjön és közben a Slamby-t is fejlessze. „Nincs olyan, hogy az ügyvezető majd megmondja, mit csinálj, mert neki fogalma sincs, mit kellene csinálnod” – foglalta össze a rendszert egyetlen mondatban Mezei. (Lényegében tehát nincs főnök a vállalkozásnál, bár ügyvezető, a jogi keret miatt, van. Nemrég írtunk egy másik, argentin cégről, ahol szintén nincs főnök, és ott is működik ez a felállás.)

A projekten dolgozók jó másfél évig ingyen, munka mellett csinálták, így nem is számszerűsítették, hogy mennyit feccöltek bele ezen felül, de rengeteget kellett utazniuk, tárgyalásokra, megbeszéléskre, bemutatókra. Amikor az első megrendelésüket megkapták, azzal már járt előleg is, addig csak öntötték a projketbe a pénzt, nagyjából olyan 1-1,5 millió forint mehetett bele az első értékesítésig. Az idei év lesz a a társaság első teljes üzleti éve, terveik szerint a 300 ezer forintos alaptőke néhányszorosa folyik be bevételként. hamarosan azonban nagyobb sebességbe kapcsolnak és a 250 milliós, majd 1 milliárdos árbevételi szintet célozták meg. Korábban a Prezi indult hasonlóan a hazai startupok közül: Árvai Péterék szintén kockázati befektetés nélkül, saját értékesítéseikből jutottak forráshoz, és úgy tudtak növekedni, hogy közben az első perctől kezdve pozitív cash-flow-val rendelkeztek.

24 óra helyett 2-3 perc múlva érkezik a válasz

A Slamby nagy előnye, hogy egyszerre tud kockázatokat, és anyagi ráfordításokat csökkenteni, ha nagy mennyiségű adatot kell értelmezni egy vállalatnál. Értelmezési problémája tulajdonképpen mindenkinek van a világon, léteznek is erre választ adó technológiák, de a Slamby mindenkinél hatékonyabb megoldást tud ajánlani a problémára. „Az alapvetésünk az, hogy ha egy ember el tudja dönteni valamiről, hogy az A, vagy B, akkor erre a Slamby is képes. Csak sokkal gyorsabban.” – magyarázza Mezei. Van olyan vállalat Magyarországon, ahová naponta 30 ezer panaszlevél fut be, de mivel ezeket először kategorizálni kell, sokszor 24 óra is eltelik, mire az előfizető választ kap a problémájára.

Ha a Slamby-t használnák arra, hogy kategorizálja a panaszokat, és kiküldje azokat az illetékes kollégákhoz, máris rengeteget lehetne spórolni az idővel, a bejelentők pedig 2-3 percen belül választ kaphatnának. „A jövőben ennek az iránynak az is kifutása lehet, hogy bizonyos leveleket a Slamby maga válaszoljon meg, miután értelmezte azt.” Mezei azt is megerősítette, a csapatban mindenki világcéget akar építeni, és úgy látják, erre pedig nagyon komoly esélyük van. „A Slamby olyat tud, amilyet a világon senki. Csak rajtunk múlik, mennyit hozunk ki ebből a képességből” – tekint előre az alapító.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Horrorsztori egy használt autóval: „Megszúrlak, ha nem adod el”

Horrorsztori egy használt autóval: „Megszúrlak, ha nem adod el”

Kíméletlen, súlyfóbiás nőgyűlölő – nem mindenki emlékszik jó szívvel Karl Lagerfeldre

Kíméletlen, súlyfóbiás nőgyűlölő – nem mindenki emlékszik jó szívvel Karl Lagerfeldre

Két fényűző BMW-t is tervezett Karl Lagerfeld

Két fényűző BMW-t is tervezett Karl Lagerfeld

Hamarosan befejeződhet a vizsgálat, összejátszottak-e Trumpék az oroszokkal

Hamarosan befejeződhet a vizsgálat, összejátszottak-e Trumpék az oroszokkal

Orbán Viktor 2016-ban még mindent megígért az MTA-nak

Orbán Viktor 2016-ban még mindent megígért az MTA-nak

Muskátlit rabolt, fegyház várja

Muskátlit rabolt, fegyház várja