Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint a magyar k+f ösztönző rendszer európai összehasonlításban is versenyképes, de hiába, mert sok hazai cégvezető egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy egyes tevékenységük után adókedvezményeket vehetnek igénybe. A magyar vállalkozások éves szinten mintegy 30 milliárd forintnyi adókedvezményt vesznek igénybe kutatás-fejlesztési tevékenységük után, azonban ez az összeg jóval magasabb is lehetne, ha a cégek tudatosabban alkalmaznák a kedvezményeket. A gyakorlatban azonban szinte csak a nagyvállalatok – azok között is elsősorban a gyógyszer- és autóipari cégek – használják ki ezt a lehetőséget. Kisebb cégeknél sok esetben nehézséget okoz annak beazonosítása is, hogy mely tevékenységek jogosíthatnak k+f kedvezményekre – mondja el az Adózónának Varga Erzsébet, a Ryan amerikai adótanácsadó cég szakértője.

Pedig a magyar jogszabályok kedvező környezetet teremtenek a k+f tevékenységnek, amit az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, 33 ország kutatás-fejlesztési adókedvezményeit összehasonlító elemzése is alátámaszt. A gazdasági növekedésben is kulcsszerepet játszó k+f tevékenység után Németország és Észtország kivételével valamennyi tagállam, így Magyarország is biztosít adóelőnyöket.

Számos kis- és középvállalkozás is végez olyan tevékenységet, ami a jogszabály alapján kutatás-fejlesztésnek minősülne, sokszor azonban ezzel a cégek nincsenek tisztában. Gyakori példa, hogy szoftverfejlesztő cégek sem veszik igénybe a kedvezményt. Megfelelő dokumentációval alátámasztva pedig nemcsak ezek a vállalkozások számolhatnák el a fejlesztő munkájukat, hanem azok is, amelyek egy új számítógépes rendszert adaptálnak saját környezetükben.

A vállalkozások bizonyos feladataikat teljesen hétköznapinak értékelik, így fel sem merül bennük, hogy azok után jelentős k+f kedvezményeket vehetnének igénybe. Ugyanakkor az is előfordul, hogy tartanak a k+f tevékenység alátámasztásához szükséges adminisztratív kötelezettségektől, és attól, hogy az esetleges hibák miatt komoly szankciókkal kell szembenézniük. „Célszerű ehhez szakértő segítségét igénybe venni, és feltárni azokat a tevékenységeket és a szükséges adminisztrációs teendőket, amelyek révén komoly adómegtakarítást lehet elérni. Ezt még akkor sem késő megtenni, ha az adott tevékenység már lezárult, mivel bizonyos feltételek mellett visszamenőleg is érvényesíteni lehet a kedvezményeket” – hívja fel a figyelmet Varga Erzsébet.

Magyarországon a k+f tevékenység után többféle kedvezmény érvényesíthető. A társaságiadó-alanyok azon túl, hogy költségként számolhatják el a vállalkozás érdekében felmerült kutatás-fejlesztési költségeket is, adóalapjukat tovább csökkenthetik a saját tevékenységi körben végzett k+f közvetlen költségeivel – így kétszeres kedvezményt tudnak érvényesíteni. Ha a vállalkozás a kutatás-fejlesztést bizonyos kutatóhelyekkel (például felsőoktatási intézménnyel, MTA-val, vagy azok kutatóintézeteivel) együttműködésben végzi, háromszoros kedvezményt vehet igénybe.

A k+f tevékenység közvetlen költségei ráadásul a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját is csökkenthetik. A kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött szellemi termékek pedig kiemelt kedvezményt kapnak: az ezekből származó jogdíjbevételnek csak 50 százaléka képezi a társasági adó alapját.

Az eredeti cikk az Adózónán olvasható.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!