Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Súlyos milliárdokat hagynak az államkasszában a magyar vállalkozások, mert egyszerűen nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenységük után járó adókedvezményeket.
Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint a magyar k+f ösztönző rendszer európai összehasonlításban is versenyképes, de hiába, mert sok hazai cégvezető egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy egyes tevékenységük után adókedvezményeket vehetnek igénybe. A magyar vállalkozások éves szinten mintegy 30 milliárd forintnyi adókedvezményt vesznek igénybe kutatás-fejlesztési tevékenységük után, azonban ez az összeg jóval magasabb is lehetne, ha a cégek tudatosabban alkalmaznák a kedvezményeket. A gyakorlatban azonban szinte csak a nagyvállalatok – azok között is elsősorban a gyógyszer- és autóipari cégek – használják ki ezt a lehetőséget. Kisebb cégeknél sok esetben nehézséget okoz annak beazonosítása is, hogy mely tevékenységek jogosíthatnak k+f kedvezményekre – mondja el az Adózónának Varga Erzsébet, a Ryan amerikai adótanácsadó cég szakértője.
Pedig a magyar jogszabályok kedvező környezetet teremtenek a k+f tevékenységnek, amit az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, 33 ország kutatás-fejlesztési adókedvezményeit összehasonlító elemzése is alátámaszt. A gazdasági növekedésben is kulcsszerepet játszó k+f tevékenység után Németország és Észtország kivételével valamennyi tagállam, így Magyarország is biztosít adóelőnyöket.
Számos kis- és középvállalkozás is végez olyan tevékenységet, ami a jogszabály alapján kutatás-fejlesztésnek minősülne, sokszor azonban ezzel a cégek nincsenek tisztában. Gyakori példa, hogy szoftverfejlesztő cégek sem veszik igénybe a kedvezményt. Megfelelő dokumentációval alátámasztva pedig nemcsak ezek a vállalkozások számolhatnák el a fejlesztő munkájukat, hanem azok is, amelyek egy új számítógépes rendszert adaptálnak saját környezetükben.
A vállalkozások bizonyos feladataikat teljesen hétköznapinak értékelik, így fel sem merül bennük, hogy azok után jelentős k+f kedvezményeket vehetnének igénybe. Ugyanakkor az is előfordul, hogy tartanak a k+f tevékenység alátámasztásához szükséges adminisztratív kötelezettségektől, és attól, hogy az esetleges hibák miatt komoly szankciókkal kell szembenézniük. „Célszerű ehhez szakértő segítségét igénybe venni, és feltárni azokat a tevékenységeket és a szükséges adminisztrációs teendőket, amelyek révén komoly adómegtakarítást lehet elérni. Ezt még akkor sem késő megtenni, ha az adott tevékenység már lezárult, mivel bizonyos feltételek mellett visszamenőleg is érvényesíteni lehet a kedvezményeket” – hívja fel a figyelmet Varga Erzsébet.
Magyarországon a k+f tevékenység után többféle kedvezmény érvényesíthető. A társaságiadó-alanyok azon túl, hogy költségként számolhatják el a vállalkozás érdekében felmerült kutatás-fejlesztési költségeket is, adóalapjukat tovább csökkenthetik a saját tevékenységi körben végzett k+f közvetlen költségeivel – így kétszeres kedvezményt tudnak érvényesíteni. Ha a vállalkozás a kutatás-fejlesztést bizonyos kutatóhelyekkel (például felsőoktatási intézménnyel, MTA-val, vagy azok kutatóintézeteivel) együttműködésben végzi, háromszoros kedvezményt vehet igénybe.
A k+f tevékenység közvetlen költségei ráadásul a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját is csökkenthetik. A kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött szellemi termékek pedig kiemelt kedvezményt kapnak: az ezekből származó jogdíjbevételnek csak 50 százaléka képezi a társasági adó alapját.
Az eredeti cikk az Adózónán olvasható.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
Rohadéknak és elmebetegnek nevezte a fideszes publicista a jogtudóst.
A tiltakozókat arról kérdeztük, mit szimbolizál nekik a hatvanpusztai uradalom, és mire költenék a több tízmilliárdot, amibe a felújítása került.
A hűvös idő enyhítette a helyzetet, de már érkeznek is az új lárvagenerációk.