Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Azokra a külföldi cégekre is kivetné a kormány a környezetvédelmi termékdíjat, amelyek az interneten árulnak díjköteles termékeket Magyarországon - derült ki Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes ma beterjesztett törvényjavaslatából. Kérdés, hogy az érintett cégek beépítik-e majd az áraikba az új közterhet a magyar megrendeléseknél.
Több újdonságot is tartalmaz a termékdíj-törvény tervezett módosítása, amelyet Semjén Zsolt nyújtott be a parlamentnek csütörtökön.
A gépjárműgyártók és forgalmazók például átalánydíjat fizethetnének az alkatrészek és a járművek egyéb díjköteles részei után az eddigi tételes és tömegalapon számított díj helyett, ami az iparági becslések szerint 1200 cég dolgát könnyítheti meg - áll a javaslat indoklásában. De egyszerűbb lehet az egyéni hulladékkezelést választó cégek díjfizetése is.
A javaslat egyik érdekes pontja viszont akár meg is drágíthatja a külföldről online megrendelt árukat. Úgy egészítenék ki ugyanis a forgalomba hozatal definícióját a törvényben, hogy a jövőben nem csak a hazai, hanem a külföldi vállalatoknak is termékdíjat kellene fizetniük az online eladott díjköteles termékek után.
A dokumentum szerint ezzel a módosítással a hazai gazdálkodók piaci hátrányát akarja feloldani a kormány. Ha valaki egy külföldi cégtől vásárol a neten, akkor az eladónak jelenleg nem kell termékdíjat fizetnie.

Arról, hogy mely online értékesítő cégekre vonatkozna a változtatás és a gyakorlatban ez hogy is nézne ki, a javaslat annyit ír, hogy a termék "külföldről, távolsági értékesítés keretében történő ingyenes vagy visszterhes átruházása is termékdíj-kötelezettséget keletkeztet a gazdálkodó számára akkor, ha a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló szabályozás szerint áfa-regisztrációval rendelkezni köteles".
Hozzátették, hogy nem csak a háromszereplős (azaz a közvetítőt, nagykereskedőt is figyelembe vevő), hanem a kétszereplős vásárlások is a termékdíj-kötelezettség alá esnének majd, már ha a külföldről megrendelt áru díjköteles. Kérdés, hogy az új terhet a külföldi cégek beépítik-e az áraikba, azaz drágulhat-e a külföldről neten megrendelt termékek ára a módosítás miatt.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.