Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Míg a nemzetközi felmérésben részt vevő csehek, görögök és lengyelek csak alig, a magyarok előszeretettel bújják az internetet minél kedvezőbb utazási ajánlat után. Másban viszont konzervatívabbak vagyunk, például nagy köteg készpénzzel indulunk a vakációra, és alig facebookozunk nyaralás közben.
A magyarok 65 százaléka hasznos eszköznek tekinti az internetet az üdülés megtervezésében, a nyaralás során 87 százalék csatlakozik a világhálóra, a wifi-elérés pedig 48 százalék számára fontos szempont a szálláshely kiválasztásakor – egyebek között ez derül ki a PayPal online pénzügyi szolgáltató cég nemzetközi felméréséből, amelynek eredményeiről hétfőn számoltak be.
A felmérést a GfK piackutató készítette több európai országban idén júniusban, 5000 felnőtt online megkérdezésével.
Az internetes eszközök használatában a felmérésben részt vevő négy ország – Csehország, Görögország Lengyelország és Magyarország – között a magyarok vezetnek: az utazás megtervezéséhez a magyarok 65 százaléka, a lengyelek 56 százaléka, a csehek 42 százaléka, és a görögök 39 százaléka találta hasznosnak ezeket a lehetőségeket. A magyarok 35 százaléka keresőmotorokkal, 22 százalék utazási oldalakon keres ajánlatokat, és 25 százalék használja az úti célról való információk összegyűjtésére is.
Az internet nem csak a nyaralás megkezdése előtt, hanem az ott-tartózkodás idején is fontos: a magyarok 87 százaléka, a lengyelek és a görögök 95 százaléka, a cseheknek pedig 83 százaléka használja az internetet az utazás során. A nyaralás idején a közösségi oldalakat a magyarok 48 százaléka, a görögök 60 százaléka, a lengyelek 63 százaléka, a csehek 39 százaléka használja, de térképekre – a magyarok 71 százaléka –, vagy a munkával kapcsolatos kérdésekre is gyakran rákeresnek, és vásárolnak is.
A kutatás szerint a nyaraláskor a fizetés legtöbb alkalommal továbbra is készpénzben történik. A magyarok 70 százaléka, a lengyelek 68 százaléka, a csehek 63 százaléka és a görögök 79 százaléka továbbra is ezt a fizetési formát részesíti előnyben. Ugyanakkor azok száma, akik a nyaralás során felmerülő költségek többségét online szeretnék fizetni, a tavalyi évhez képest megduplázódott a kutatásban részt vevő országokban.
A négy ország utazói között a legnépszerűbb közlekedési eszköz az autó a kutatás szerint.
A szálláshelytípusokat illetően azonban eltérnek a preferenciák: a görögök 74 százaléka a hagyományos hoteleket választja. Ezzel szemben a magyarok és a lengyelek között népszerűek a különálló apartmanok és házak, ezeket 33, illetve 34 százalékuk választja. Magyarországon a rokonoknál, barátoknál történő elszállásolás gyakorisága a tavalyi adatokhoz hasonlóan alakul, 23 százalékuk választotta ezt a lehetőséget.
A célország kiválasztásakor a legtöbb országban az ár a legfontosabb szempont.
A kutatás szerint idén nyáron a legtöbben júliusban vagy augusztusban terveztek szabadságra menni. Átlagosan a megkérdezettek 9 százaléka utazott szabadságra az év első felében, 11 százaléka pedig megvárja a szeptemberi kedvezményeket. Tavalyhoz hasonlóan alakul azoknak a száma, akik egyáltalán nem terveznek nyaralást, Magyarországon 15 százalék, Csehországban 16 százalék, Görögországban 24 százalék, Lengyelországban 15 százalék.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett a miniszterelnök.
Mit rontott el a Novo Nordisk, amely a fogyasztószereivel valósággal letarolta a nyugati világot?