Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Sokkoló a magyarok vélemény saját nyugdíjas éveikről: 78 százalék a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után. Egyre több, tízből hét ember pedig úgy gondolja, hogy nyugdíjas korában is dolgozik majd.
A magyarok mintegy 78 százaléka a mostaninál rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít a nyugdíjba vonulás után – derül ki a K&H biztos jövő index kutatásból. Mindössze 4 százalék azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a jelenleginél jobb élet vár rájuk idős korukban. Még a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők körében sem túl jó a helyzet: mindössze 34 százalékuk látja pozitívan anyagi helyzetét nyugdíjba vonulás után.
Ki, mikor kezd el félretenni? |
Bár a halogatók aránya a korral egyre csökken, még így is sokan maradnak nyugdíjcélú tartalék nélkül. A harmincas korosztálynak több mint a fele, a negyveneseknek alig fele, míg az ötvenesek 38 százaléka nem kezdett még hozzá a nyugdíjcélú takarékoskodáshoz. A magyarok 78 százalékának nincs kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, 12 százaléknak nem éri el az 1 milliót, 9 százalék rendelkezik 1 és 5 millió forint közötti összeggel, és mindössze 1 százalék tett 5 millió forintnál többet félre nyugdíjcélra. |
A kutatásból az is kiderül, hogy a többség mozgalmas nyugdíjas évekre számít. 2016-ban 69 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint nyugdíjas korukban is dolgozni fognak, egy évvel korábban 61 százalékuk gondolt erre a forgatókönyvre.
A megkérdezettek körében gyakori hozzáállás, hogy most még másra kell a pénz: 65 százalék ezzel magyarázta, hogy egyelőre nem tud a nyugdíjas éveire spórolni. Főként a harmincas korosztály, az alacsony jövedelműek és végzettségűek, illetve a kistelepülésen élők hivatkoznak erre. A válaszadók több mint fele, 64 százaléka gondolja úgy, hogy mire nyugdíjba megy, addigra összedől a nyugdíjrendszer.
2016-ban 29-ről 34 százalékra nőtt azok aránya, akik nem számítanak arra, hogy egyáltalán megérik a nyugdíjas kort,
holott a KSH adatai szerint a születéskor várható átlagos élettartam növekszik: a nők esetében 2015-ben 78, a férfiaknál pedig 72 év volt. 10-ből pedig mindössze 1 ember valószínűsíti, hogy vállalkozása nyugdíjas korában is megélhetést biztosít.
A magyarok 44 százaléka nem számol semmilyen extra jövedelemmel az állami nyugdíjon felül. Akiknek viszont lesz többlete, államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításokból remélik ezt.
Annak ellenére, hogy a többség nem rendelkezik konkrétan a nyugdíjas évekre spórolt pénzzel, a megkérdezettek szerint átlagosan havi 20 ezer forintot kellene havonta félretenni ahhoz, hogy vállalható legyen a nyugdíjuk. Jövedelemarányosan átlagosan a havi bevétel 15 százalékával számolnak. Érdekes, hogy a havonta szükségesnek érzett összeget egyáltalán nem befolyásolja az, hogy kinek, mennyi idő van még hátra a nyugdíjig.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Bár hivatalos próbaüzemről szó sem lehetett a szlovén Andrada akkuhulladék-hasznosító üzemében, a sóskúti telephelyen már tavaly nyáron bekapcsolták teszt jelleggel a nagy nehézségek árán összeszerelt gépsort. A birtokunkba került fotók és videók, valamint belső források elmondása alapján a próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Előregisztrációval és kalkulátorral is próbálják csalogatni az ügyfeleket.