Nem Magyarországon kerül fel a vörös csillag a Heinekenre, de a gyártás minden egyéb része itthoni. A soproni sörgyárban jártunk, ahol nemsokára a Heineken összes magyarországi söre készülni fog.

Filep István

A cég nemrég jelentette be, hogy megszünteti a gyártást a martfűi üzemében, és egyedül Sopronban fog sört készíteni. José Matthijsse, a Heineken Hungária vezérigazgatója kérdésünkre ezt a döntést úgy magyarázta: akkor lehet a legnagyobb a növekedés, ha minden egy helyen készül. Ha Sopronban gyártják a sört, Martfűn pedig logisztikai központot rendeznek be, akkor többet termelhetnek még annál is, mintha mind a két helyen sör készülne. Ezzel egy időben Sopronban is jönnek változások: a cégnél most úgy számolnak, nagyjából 30 százalékkal kell növelniük a termelőkapacitást, hogy ne csak pótolják Martfűt, hanem tovább is tudjanak fejlődni.

Martfű polgármestere a szoljon.hu-nak arról beszélt: pár éve a Heineken még bővítést tervezett ott, több közép-európai ország közül oda vitte volna a cidergyártást. A városvezető azt nyilatkozta, hogy a cégtől azt a tájékoztatást kapták, hogy a kedvezőtlen adózási helyzet miatt tovább kell lépniük, a cider rendkívül magas jövedéki adókulcsa ugyanis nem csökkent. José Matthijsse kérdésünkre cáfolta, hogy adóügyek miatt hagynák el Martfűt. Azt is elmondta: az ottani dolgozók egy részére mindenképp szükség lesz Martfűn a leendő logisztikai központban is. Többeknek pedig fel fogják ajánlani, hogy menjenek át Sopronba. Pontos dátum a nagy átalakításra még nincsen, egyelőre annyi látszik biztosnak, hogy 9-12 hónapjuk lesz a dolgozóknak vagy új munkát találni, vagy elrendezni a Martfűről Sopronba költözést.

José Matthijsse, a Heineken Hungária vezérigazgatója

Filep István

Nem csoda persze az sem, hogy azok után, ahogyan az év kezdődött, sokak számára politikai áthallása van annak, amit a Heineken csinál. A parlamentben ugyan tavasszal ejtették a Lex Heinekent, de a mostani törvényalkotási terv szerint ennek újra nekifuthatnak már szeptemberben. A cég vezérigazgatója ezen a ponton nagyon diplomatikusan annyit mondott: ők a sörgyártással foglalkoznak, találgatni pedig nem szeretne, mit tervezhetnek a politikusok. Mindenesetre amikor megkérdeztük, hogy marad-e a betiltani akart vörös csillag a terméken, a válasza egyértelmű volt:

Természetesen marad.

Ezt isszuk majd a tűzijáték alatt

Aki azt keresi a soproni gyárban, hogy hol kerül fel a Heinekenre a csillag, annak csalódnia kell. A gyártási folyamatnak gyakorlatilag az üvegek és a dobozok elkészítése az egyetlen olyan része, ami nem itt történik. Olyan gyártó nincs az egész országban, ahol annyi üveg készülhetne, mint amennyire a cégnek szüksége van, ezért azokat külföldről szerzik be.

Filep István

Mindazt a sört, amit most, július közepén láttunk a gyárban készülni, jó eséllyel valamikor augusztus végén fogja valaki meginni. Nem mindet Magyarországon: a gyárban lévő óriási mennyiségű Heinekennek az 50 százalékát külföldre viszik, a többi márkát viszont a magyarok veszik. A gyártósorról óránként 58 ezer üveg sör kerül le – ennél is sokatmondóbb volt, ahogy az udvaron lévő nagy tartályok mellett elhaladva mellékesen megjegyezték: mindegyikbe egymillió üvegnyi sör fér bele. És ezt a kapacitást általában ki is használják.

Hiába van szükség sok munkásra, ottjártunkkor nem sok dolgozóval találkoztunk, a munka legtöbb szakasza jól gépiesített. Az egyik legfontosabb részhez elég pár gombnyomás: a folyamat legelején, még a malátaőrlés előtt állítja be egy munkás, hogy milyen fajta sör elkészítéséhez induljanak be a gépek. Az ő munkaköre már csak azért is kimondottan jó, mert a gyár kevés légkondicionált részének egyikében ülhet, mindenhol máshol vagy nagyon meleg van, vagy nagyon hideg, ahogy éppen a gyártás kívánja. Nagyjából egyvalami állandó: az erjedt sör szaga – vagy illata, ezt már döntse el mindenki ízlés szerint.

Filep István

Az is eldől már ezen a ponton, hogy mekkora lesz a sör alkoholtartalma. Itt viszonylag nagy mozgásterük van a gyártóknak: a törvény szerint 0,5 százalékponttal lehet eltérni attól, amit az üvegre ráírnak. Vagyis ha valaki 4,5 százalékos sört iszik, az valójában lehet, hogy csak 4, de az is előfordulhat, hogy 5 százalékos. A soproni gyárban ennél sokkal szigorúbban nézik a határértékeket, ott 0,15 százalékpontnál nagyobb eltérést nem engednek meg. Aki ezt megérzi íz alapján, az mindenesetre jelentkezzen.

Havonta kapják a sört a hollandok

A sörgyártás alapfolyamatában nagyokat változtatni persze nem lehet ahhoz képest, ahogyan az elmúlt néhány száz évben kidolgozták a módszert, de a technikai fejlődés mellett a részleteken folyamatosan próbálnak újítani. Újabban az igazán nagy dobás az volt, hogy belevágtak az egyre kedveltebb felsőerjesztésű sör, az IPA-gyártásba – nagy kihívásnak itt nem csak azt nevezték, hogy költséghatékonyan lehessen készíteni ezt a sört, hanem azt is, hogy minden gyártósorról pontosan ugyanolyan ízű ital jöjjön le. Az ízesített sörök piacán is folyamatosan kísérleteznek új ízekkel. Hogy ezek közül mi fog eljutni a fogyasztókhoz, azt még a vezérigazgató sem tudta megmondani. Amikor 2009-ben elkezdtek gyümölcsös ízesítésű sört gyártani, a magyar piacon elsők voltak ezzel az ötlettel, azóta viszont már nagy lett a verseny, attól remélik a piacvezető pozíció megőrzését, ha az alkoholmentes és a 2 százalékos kategóriában is sok ízt gyártanak.

Filep István

A hollandiai központba havonta kell Sopronból sört küldeni. A mintákat szigorúan vizsgálják a központban, hogy ugyanazoknak a minőségi követelményeknek feleljen meg a sör, akárhol is gyártják. A soproni gyárban azt büszkén hirdetik, hogy az övéket a központ 2016-ban világszinten a legjobb minőségűnek minősítette, így globálisan referenciagyárnak számítanak.