Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Több mint húszéves működése legnagyobb beruházásra készül a Szarvasi Mozzarella Kft. Az Örménykúton működő cég kinőtte azt az üzemet, ahonnan a legtöbb magyar megismerhette a friss olasz sajtot.

Nemhogy a mozzarellát nem ismerték a magyarok, de még az igazi olasz pizzát se nagyon, amikor 1991-ben Örménykúton elindult a délolasz gyúrt sajt gyártása – meséli Rohony Miklós, a Szarvasi Mozzarella Kft. tulajdonosa, vezetője, aki a kezdetektől végigkísérte a magyar mozzarella útját. Az örménykúti sajtüzem olasz és magyar befektetők együttműködéséből jött létre. Az olasz befektetők több magyarországi tejfeldolgozó üzemet is megkerestek ajánlatukkal, de sehol nem jártak sikerrel. A sikertelenség okát nem nagyon kell kutatni: még az ágazatban dolgozók sem kóstoltak korábban ilyen sajtot, nem is látták meg benne a piaci lehetőséget.

Rohony Miklós
©

„Az olasz befektetőket elhoztuk Örménykútra, megittak egy pohár tejet, és azt mondták: ez tökéletes alapanyag.” A magyar tej színe tetszhetett meg: a mozzarellánál ugyanis fontos a porcelánfehér szín, márpedig a karotinban gazdag alpesi tejből ilyet nem lehet produkálni. Az összeborulás után igyekeztek gyorsan lépni, így 1991-ben, 50-50 százalékban olasz és magyar tulajdonnal meg is alakult a cég, amelyet Mu-Lat-Milk-Way Kft.-ként jegyezték be. A gyártás 1991. július 21-én indult el. „Előző nap csináltunk egy próbagyártást: életünkben akkor kóstoltuk először a mozzarellát.”

Rohony Miklós, aki korábban fiatal állattenyésztő szakemberként dolgozott a Szarvasi Állami Tangazdaságban, a magyar tulajdont képviselte a vegyesvállalatban. Ehhez a magyar fél tehát a tejet és az ingatlant adta – éppen szemben a tangazdasággal –, míg az olasz partner – amely korábban olasz élelmiszerek forgalmazásával foglalkozott – az ötleten kívül a tőke nagy részét biztosította. Egy dolog azonban így is hiányzott: a kereslet. A cég így néhány hónapos működés után nehéz pénzügyi helyzetbe került – amihez hozzájárult az is, hogy rendkívül magasak voltak akkoriban a banki kamatok, és a magyar tulajdonosok azt sem érezték, hogy az olaszok kitartottak volna amellett, hogy felépítsék az ismeretlen termék piacát.

©

1992 februárjában így a kft. öncsődöt jelentett, amely később felszámolásba ment át. A gyártás azonban egy napra sem állt le – azóta sem. 1993 márciusától Rohony Miklós a felszámoló helyi megbízottjaként üzemeltette az örménykúti gyárat, majd két évvel később, a felszámolás lezárultakor az ő és családja tulajdonába került a kft. is, amely 1996-tól Szarvasi Mozzarella Kft. néven működik tovább. És máig a család tulajdonában van; ma már fia, Miklós is a cégnél dolgozik. 

Miért lett Szarvasi?

A Békés megyei város nevét ugyan többen ismerik, mint a tíz kilométerre fekvő, pár száz lelkes faluét, ám a döntés nem volt ennyire tudatos. „Először egyszerűen Mozzarellát szerettem volna, de kiderült, hogy Debrecenben már van egy ilyen nevű cég. Egyszerűen így lett szarvasi” – emlékszik vissza a tulajdonos. 1998-ban kezdett fejlődni a cég, és az akkor elindult beruházásoknak köszönhetően ma már az akkori néhány ezer literes napi feldolgozás sokszorosából, 100-120 ezer liter tejből készülnek nap mint nap sajtok. 

©

Ráadásul egyedül maradtak: hiába jó minőségű a békési tej, a Szarvasin kívül az összes tejfeldolgozó bezárt a megyében. A multik térnyerésével és a 2004-es uniós csatlakozással pedig még egy dolog megváltozott a hazai ágazatban: a tej- és tejtermékek 50 százaléka ma már importból származik. Az importnyomás ellenére Rohony Miklós derűlátó, amit azzal magyaráz, hogy a magyarok nem csak egyre tudatosabb vevők, de márkahűek is. Ez viszi előre a Szarvasi Mozzarellát is, amely tavaly 5 milliárdra tudta növelni nettó árbevételét, és ma már piacvezető a mozzarella terén.

Miből lesz a mozzarella?

Tévedés, hogy a mozzarella csak vízibivaly tejéből készülhet, a délolasz sajt alapanyaga lehet tehéntej is, bár ezt a változatot fior di latténak nevezik. Ami viszont fontos, hogy teljes tejből készüljön, amely nem tartalmazhat karotint, illetve sem fűszer, sem adalékanyag, sem tartósítószer nem kerülhet bele. A mozzarella készítésénél a beoltott tej alvadékát apró darabokra tépik szét, ezt az anyagot pedig meleg sós vízzel addig gyúrják, nyújtják, amíg szálas, de formázható anyaggá válik. Ezt vágják kisebb-nagyobb darabokra. Az elkészült friss sajtot hagyományosan Olaszországban agyagedényben árulják, az üzletekbe viszont jellemzően sós lében kerül a polcokra, ez és a zárt csomagolás segít meghosszabbítani az 1-2 napos szavatossági idejét is.

A termelés mára kinőtte a kilencvenes évek óta folyamatosan terjeszkedő üzemét. A mozzarellán kívül mascarponét, ricottát és scamorzát készítő örménykúti gyár olyan, mint egy labirintus, ahol igazán szűk helyen érik egymást a pasztörizáló, gyúró, csomagoló, füstölő egységek. Ezeket ráadásul az elmúlt bő húsz évben úgy bővítgették – utoljára 2014-ben –, hogy a gyártást közben folyamatosan fenntartották.

©

A nagy terv most egy a mostani, 1500 négyzetméteres üzemcsarnok mellé egy másik, 2500 négyzetméteres építése. A társaság az 1,84 milliárdos beruházáshoz uniós támogatást és banki hitelt is igénybe venne, jelenleg arra várnak, hogy elbírálják a támogatási kérelmet. Reményeik szerint 2019 elején már el is indulhatna a termelés a kibővített örménykúti üzemben, amelynek a kapacitása 50 százalékkal lesz nagyobb a mostaninál. A most 134 dolgozóval a jövőben is számolnak, miközben számos munkafolyamatot próbálnak automatizálni. 

A nagyobb volumenű termeléssel arra is esélyt látnak, hogy a most is meglévő exportpiacokat növeljék. A célterület a régió, például Románia, ahová most is szállít a társaság. A tulajdonos derűlátó: a magyar piacban még mindig lát bővülési lehetőséget. „Nincsenek világmegváltó terveink, egyszerűen csak azt akarjuk, hogy mindenki a mi mozzarellánkat egye”.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!