A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Nemhogy a mozzarellát nem ismerték a magyarok, de még az igazi olasz pizzát se nagyon, amikor 1991-ben Örménykúton elindult a délolasz gyúrt sajt gyártása – meséli Rohony Miklós, a Szarvasi Mozzarella Kft. tulajdonosa, vezetője, aki a kezdetektől végigkísérte a magyar mozzarella útját. Az örménykúti sajtüzem olasz és magyar befektetők együttműködéséből jött létre. Az olasz befektetők több magyarországi tejfeldolgozó üzemet is megkerestek ajánlatukkal, de sehol nem jártak sikerrel. A sikertelenség okát nem nagyon kell kutatni: még az ágazatban dolgozók sem kóstoltak korábban ilyen sajtot, nem is látták meg benne a piaci lehetőséget.
Rohony Miklós
Asszonyi Eszter
„Az olasz befektetőket elhoztuk Örménykútra, megittak egy pohár tejet, és azt mondták: ez tökéletes alapanyag.” A magyar tej színe tetszhetett meg: a mozzarellánál ugyanis fontos a porcelánfehér szín, márpedig a karotinban gazdag alpesi tejből ilyet nem lehet produkálni. Az összeborulás után igyekeztek gyorsan lépni, így 1991-ben, 50-50 százalékban olasz és magyar tulajdonnal meg is alakult a cég, amelyet Mu-Lat-Milk-Way Kft.-ként jegyezték be. A gyártás 1991. július 21-én indult el. „Előző nap csináltunk egy próbagyártást: életünkben akkor kóstoltuk először a mozzarellát.”
Rohony Miklós, aki korábban fiatal állattenyésztő szakemberként dolgozott a Szarvasi Állami Tangazdaságban, a magyar tulajdont képviselte a vegyesvállalatban. Ehhez a magyar fél tehát a tejet és az ingatlant adta – éppen szemben a tangazdasággal –, míg az olasz partner – amely korábban olasz élelmiszerek forgalmazásával foglalkozott – az ötleten kívül a tőke nagy részét biztosította. Egy dolog azonban így is hiányzott: a kereslet. A cég így néhány hónapos működés után nehéz pénzügyi helyzetbe került – amihez hozzájárult az is, hogy rendkívül magasak voltak akkoriban a banki kamatok, és a magyar tulajdonosok azt sem érezték, hogy az olaszok kitartottak volna amellett, hogy felépítsék az ismeretlen termék piacát.
Asszonyi Eszter
1992 februárjában így a kft. öncsődöt jelentett, amely később felszámolásba ment át. A gyártás azonban egy napra sem állt le – azóta sem. 1993 márciusától Rohony Miklós a felszámoló helyi megbízottjaként üzemeltette az örménykúti gyárat, majd két évvel később, a felszámolás lezárultakor az ő és családja tulajdonába került a kft. is, amely 1996-tól Szarvasi Mozzarella Kft. néven működik tovább. És máig a család tulajdonában van; ma már fia, Miklós is a cégnél dolgozik.
Miért lett Szarvasi?
A Békés megyei város nevét ugyan többen ismerik, mint a tíz kilométerre fekvő, pár száz lelkes faluét, ám a döntés nem volt ennyire tudatos. „Először egyszerűen Mozzarellát szerettem volna, de kiderült, hogy Debrecenben már van egy ilyen nevű cég. Egyszerűen így lett szarvasi” – emlékszik vissza a tulajdonos. 1998-ban kezdett fejlődni a cég, és az akkor elindult beruházásoknak köszönhetően ma már az akkori néhány ezer literes napi feldolgozás sokszorosából, 100-120 ezer liter tejből készülnek nap mint nap sajtok.
Asszonyi Eszter
Ráadásul egyedül maradtak: hiába jó minőségű a békési tej, a Szarvasin kívül az összes tejfeldolgozó bezárt a megyében. A multik térnyerésével és a 2004-es uniós csatlakozással pedig még egy dolog megváltozott a hazai ágazatban: a tej- és tejtermékek 50 százaléka ma már importból származik. Az importnyomás ellenére Rohony Miklós derűlátó, amit azzal magyaráz, hogy a magyarok nem csak egyre tudatosabb vevők, de márkahűek is. Ez viszi előre a Szarvasi Mozzarellát is, amely tavaly 5 milliárdra tudta növelni nettó árbevételét, és ma már piacvezető a mozzarella terén.
| Miből lesz a mozzarella? |
Tévedés, hogy a mozzarella csak vízibivaly tejéből készülhet, a délolasz sajt alapanyaga lehet tehéntej is, bár ezt a változatot fior di latténak nevezik. Ami viszont fontos, hogy teljes tejből készüljön, amely nem tartalmazhat karotint, illetve sem fűszer, sem adalékanyag, sem tartósítószer nem kerülhet bele. A mozzarella készítésénél a beoltott tej alvadékát apró darabokra tépik szét, ezt az anyagot pedig meleg sós vízzel addig gyúrják, nyújtják, amíg szálas, de formázható anyaggá válik. Ezt vágják kisebb-nagyobb darabokra. Az elkészült friss sajtot hagyományosan Olaszországban agyagedényben árulják, az üzletekbe viszont jellemzően sós lében kerül a polcokra, ez és a zárt csomagolás segít meghosszabbítani az 1-2 napos szavatossági idejét is. |
A termelés mára kinőtte a kilencvenes évek óta folyamatosan terjeszkedő üzemét. A mozzarellán kívül mascarponét, ricottát és scamorzát készítő örménykúti gyár olyan, mint egy labirintus, ahol igazán szűk helyen érik egymást a pasztörizáló, gyúró, csomagoló, füstölő egységek. Ezeket ráadásul az elmúlt bő húsz évben úgy bővítgették – utoljára 2014-ben –, hogy a gyártást közben folyamatosan fenntartották.
Asszonyi Eszter
A nagy terv most egy a mostani, 1500 négyzetméteres üzemcsarnok mellé egy másik, 2500 négyzetméteres építése. A társaság az 1,84 milliárdos beruházáshoz uniós támogatást és banki hitelt is igénybe venne, jelenleg arra várnak, hogy elbírálják a támogatási kérelmet. Reményeik szerint 2019 elején már el is indulhatna a termelés a kibővített örménykúti üzemben, amelynek a kapacitása 50 százalékkal lesz nagyobb a mostaninál. A most 134 dolgozóval a jövőben is számolnak, miközben számos munkafolyamatot próbálnak automatizálni.
A nagyobb volumenű termeléssel arra is esélyt látnak, hogy a most is meglévő exportpiacokat növeljék. A célterület a régió, például Románia, ahová most is szállít a társaság. A tulajdonos derűlátó: a magyar piacban még mindig lát bővülési lehetőséget. „Nincsenek világmegváltó terveink, egyszerűen csak azt akarjuk, hogy mindenki a mi mozzarellánkat egye”.
