Horrorsztori: már Stephen Kinget is elvesztette az Európa Kiadó

Fel voltak spannolva a Londoni Könyvvásárra kiutazó magyar kiadók március közepén. Nagyobb volt az izgalmuk, mint két éve, amikor Gárdos Péter Hajnali láz című regénye valósággal berobbant a világpiacra, de ezúttal nem a rangos eseménynek, hanem a dátumához kötött ultimátumnak szólt a figyelem. Február végén ugyanis a legnagyobb hazai, független világirodalomi promóter, a Kátai & Bolza Irodalmi Ügynökség arról értesítette a magyar kiadókat, hogy a Londoni Könyvvásárral lejár az Alexandra-csoporttal szembeni türelmi idő, és ha a dolgok nem változnak, megindulhat a kiadók versengése jó néhány szerzőért. Ha Matyi Dezső többségi tulajdonos nem fizeti ki a számlákat, abba belebukik az Európa Kiadó.

Az irodalmi ügynökségek jellemzően 4-5 évre adják el a jogokat, és ehhez gyakran opció társul: az adott szerző új köteteit elsőként ugyanannak a kiadónak ajánlják fel. Volt már ügynökség, amely az Európa Kiadó jogdíjfizetéseinek elmaradása miatt másnak adta oda új köteteit. Így vesztette el az Európa a közelmúltban Stephen Kinget, akinek új műveit ezután a Libri adja ki, és így maradt le az előbbi az elmúlt évek legnagyobb olasz sikerszerzőjéről, Luca D'Andreáról, valamint az észak-koreai Hyeonseo Leeről. A Jaffa úgy jutott Szabó Magda műveinek kiadási jogához, hogy az írónő örökösei az Európánál nagyobb biztonságot nyújtó kiadót kerestek. Emma Cline Amerikában kultuszregénnyé vált Lányok című műve szintén kicsúszott az Európa karmai közül, hiába ajánlott érte a szokásosnál jóval magasabb árat.

Jonathan Franzén dedikál. Harc a hírességekért

Fülöp Máté

A világirodalmi művek szerzői jogainak zömén három ügynökség osztozik. A Kátai & Bolza, illetve a Nürnberg nagyjából 150, főként amerikai, kanadai, ausztrál és számos európai országbeli ügynökség többezres szerzői portfólióját menedzseli, mellettük a további több száz szerzővel dolgozó Lex Copyright rúg labdába. Az ügynökségek számára „nem az a fontos, hogy melyik kiadó fizeti a legtöbbet egy-egy szerzőért, hanem az, hogy melyik lesz öt év múlva is olyan helyzetben, hogy az adott szerzőt megfelelő színvonalon jelentesse meg” – magyarázza egyikük. A nagyrészt világirodalomban utazó Európa Kiadó számára a jogdíjfizetés élet-halál kérdése. Ez most ideig-óráig megoldódott. A londoni börze után a Kátai & Bolza bejelentette, hogy az Alexandra-csoport végül „teljesítette azokat a feltételeket, amelyek az együttműködésünkhöz szükségesek”, ám ez csak tűzoltásra elegendő. Mert amint az egyik ügynökségi vezető mondja: ha a bizalom megrendül, azt nem könnyű visszaépíteni. Akkor sem, ha maga a kiadó nem sáros, hanem Matyi Dezső januárban kirobbant könyvpiaci botrányának áldozata.

Jogilag nem érinti az Európát a nagykereskedő Könyvbazár és a Rainbow Üzletlánc között kirobbant elszámolási harc – közölte a HVG-vel Nemes Gábor, az Európa gazdasági igazgatója. A kiadó azonban így sem áll valami fényesen. Nemcsak az évek óta tartó pénzszűkét sínylette meg, hanem azt is, hogy a mögötte álló Európai Könyvkiadó Kft. egy sor kétes jövőjű Matyi-cég ilyen-olyan résztulajdonosa. Főleg ezzel magyarázható, hogy a 19 fős létszámmal dolgozó, patinás kiadó tíz évvel az után, hogy Matyi rátette a kezét, veszteséges lett. A korábban évi 600-700 millió forintos forgalom mellett rendre 50-60 milliós profitot termelő cég a 2015-ös esztendőt 305 milliós bevétel mellett 4,5 milliós veszteséggel zárta, úgy hogy több mint 1 milliárd forint – többségében rövid lejáratú – kötelezettséget is magával cipelt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013 óta kétszer, a Magyar Posta és az Erste Bank egyszer-egyszer kért ellene végrehajtást.

hvg

Az összefonódások ellenére az Európa a Könyvbazár Kft. fő kereskedelmi és logisztikai partnereként is független kiadóként működött – állítja Nemes. A pénzügyi krízisből az igazgató annyit ismert el, hogy a Könyvbazár tartozik nekik a legtöbbel, és hogy ők sem jutottak hozzá a pénzükhöz, miután a hálózat kis- és nagykereskedő cége egymásnak esett. Más piaci szereplőktől ugyan érkezett annyi bevétele, hogy az Európa működőképes maradt, ám több szerzőnek, fordítónak és grafikusnak is tartozik. „De a helyzet folyamatosan javul, és rövid időn belül helyreáll a likviditásunk” – bizakodik az igazgató. Az irodalmi vezető, M. Nagy Miklós ehhez annyit tesz hozzá, hogy január óta teljes fordulatszámon pörög a kiadó, a jelek szerint a legnehezebb időszakon túl vannak. „Évi 150 kötet megjelentetése mellett nincs időnk a sebeket nyalogatni” – fűzi hozzá.

hvg

Az Európa talpra állítását a könyvpiaci szereplők érdeklődve figyelik. Két hónapja még azt latolgatták, hogy ha a Central Média Csoport nem veszi meg az Európát (a teljes kiskereskedelmi hálózattal együtt), akkor egy Schmidt Máriához vagy L. Simon Lászlóhoz köthető üzleti körnek van-e erre nagyobb esélye. Most azon tűnődnek, hogy Matyi vajon milyen pénzt pumpál a kiadóba, ha januárban fizetésképtelenséget jelentett be, és a piac szinte valamennyi szereplőjének tartozik. Ha igaz is, hogy tervei szerint Matyi az Európa Kiadó megtartása mellett négy saját könyvesboltból fog megélni, ez az elképzelése aligha függetleníthető korábbi cége, a Pécsi Direkt csődeljárásától. Vagy éppen attól, hogyan zárul majd a Pécsi Direkt romjain létrejött Könyvbazár Kft. és Rainbow Üzletlánc Kft. pereskedése.

A könyvesbolthálózatot januárig ellátó nagykereskedő és a boltokat üzemeltető kiskereskedelmi lánc elszámolási vitája friss piaci becslések szerint 15 milliárd forintos veszteséget okozhat a szektorban. A két cég bő 3-3 milliárd forintot követel egymástól, de a kifizetetlen számlák, a nyomdai tartozások ennél többre rúgnak. A kiadók visszahívták könyveiket, és bár a nagykereskedelmi raktárból visszáruzott kötetek állapotára nincs panasz, a könyvesboltokban az elmúlt hónapokban eladott, de le nem jelentett, így ki sem fizetett árura keresztet lehet vetni.

Könyvkiadók raklapos demonstrációja. Apró részletekben

Reviczky Zsolt

Öröm az ürömben, hogy nem igazolódott a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének aggálya. Az MKKE attól tartott, hogy az Alexandra boltjaiból 10 milliárd forint piaci értékű könyv ömlik vissza a kiadókba, ám ez nem történt meg. Az 56 bezárt könyvesboltból több mint 40-et hamarosan újra kinyitnak. A Líra és a Móra kiadó tulajdonosai, Janikovszky és Kolosi Kft. néven 20 boltot már megkaparintottak – ebből 17 nyitva is van –, rajtuk kívül a Saxum és a Sziget, illetve a Gulliver Könyvkiadó tulajdonosai is összeálltak 4-5 üzlet megszerzésére. A szegedi Könyvmolyképző Kiadó 4-5 bolt újranyitásán dolgozik, és a Libri köynvkereskedő cége  is beszáll, mint mondják, „tíz alatti boltszámmal”.

A krízis kirobbanásakor elsőként felbukkanó Central Media Csoport azonban kitolatott az ügyből. A tulajdonos Varga Zoltán a teljes kiskereskedelmi hálózat üzemeltetésére bejelentkezett, és az összes szereplővel előrehaladott tárgyalásokig jutott, ám végül elállt terveitől. Ennek oka, hogy az üzletek mintegy harmadát a tulajdonosok – a plázák, áruházak, önkormányzatok – mégsem akarták a Centralnak bérbe adni, a megszerezhető boltokat pedig Varga már nem látta gazdaságosan fenntarthatónak. A Central visszalépése nyitott utat a többi szereplőnek, aztán már gyors megoldások születtek. A Rainbow által üzemeltetett könyvesboltok bérleti szerződését a tulajdonosok túlzott kockázatra hivatkozva felmondták, így az új bérlőknek csak alá kellett írniuk az új kontraktust. A könyvállomány leltározása után az érintett kiadók egyöntetűen úgy döntöttek, nem szállíttatják vissza az árut, hanem azt az új könyvesbolttal kötött szerződés alapján továbbra is a piacon tartják – bizományosi formában. Amint sikerül a boltok kínálatát feltölteni, máris kinyithatnak az üzletek. Más a helyzet a kisvárosokban, például Szegváron vagy Vácott: a gazdaságilag túl kicsinek számító boltokat talán családi vállalkozásban, valamelyik hálózat franchise-partnereként volna esély újra indítani.