A multikhoz menekül sok dolgozó a közszférából, a kisebb cégek pedig képtelenek lépést tartani a nagyok kényszerű bérfejlesztésével – olvasható az e heti HVG Gazdaság rovatában. A szakmunkások nagy része már Nyugatra költözött, akik pedig Magyarországon maradtak, már ritkán hajlandóak nettó 200 ezer forintnál kisebb bérért munkába állni. A kisvállalkozások lassan csak abban bízhatnak, hogy az önkormányzati intézményekből magukhoz tudják csábítani a ma már szinte éhbérnek számító fizetésből élő közalkalmazottakat.

Az érintettek háromnegyede nő, közülük nagyjából 500 ezren dolgoznak méltatlan állami fizetésért. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta a HVG-nek: körülbelül 200 ezren vannak azok, akik tíz éve nem kaptak fizetésemelést.

De nagy a feszültség a versenyszférában is. A kereskedelemben például bruttó 105 ezer forint a különbség a legjobban és a legrosszabbul keresők bére között. De sokan nem tudják, mennyi a kollégáik fizetése, nálunk nem honosodott meg az angolszász szokás, hogy az álláshirdetésben bérsávot is megjelölnek. Nálunk gyakran azért is hallgatnak a hirdetők a fizetésekről, nehogy a régi kollégák meglássák, hogy a cég az ő bérüknél magasabb összegért toboroz.

Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.

HVG