A társaság pénteki közleménye szerint az utasoknak kártalanítás jár a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén. Erről az Európai Parlament és a Tanács utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) rendelkezik.

Az Európai Bíróság már több ízben értelmezte kötelező ítéleteiben az EK-rendelet előírásait: a késéssel érintett járatok utasait a törölt járatok utasaihoz hasonlóknak lehet tekinteni a kártalanítás iránti jog alkalmazása szempontjából, és hivatkozhatnak kártalanítás iránti jogra, amennyiben a késéssel érintett légi járat következtében háromórás vagy azt meghaladó időveszteséget szenvednek. Vagyis: ha végső célállomásukat a légi fuvarozó által eredetileg tervezetthez képest három vagy több órával később érik el – magyarázza a szövetség.

Túry Gergely

A kimentési okok között a műszaki meghibásodásra automatikusan nem lehet alappal hivatkozni a FEOSZ szerint. A légi jármű járattörlést vagy késést eredményező műszaki hibája ugyanis a bíróság ítélete szerint nem tartozik a „rendkívüli körülmények” fogalmába. Kivéve, ha e hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek. "A légi személyszállítási szolgáltatásnak ugyanis – jellege folytán – a műszaki hiba természetes velejárója lehet, amelynek felmerülésével a légi fuvarozónak számolnia kell és emiatt a hibáért fennálló felelőssége is fokozott".

A rendkívüli körülmények közé sorolható például ha rosszak az időjárási viszonyok, vagy a madárrajjal való ütközés. Azonban ezekben az esetekben sem elég csupán hivatkozni ezekre a körülményekre. Az uniós fogyasztóvédelmi előírások szerint ezek fennállását bizonyítani is kell a légitársaságoknak.

A FEOSZ példaként említi azt az esetet, amikor a repülőnek betört a szélvédője (műszaki meghibásodás), vagy nem a budapesti, tehát az eredeti célállomáson, hanem Debrecenben vagy Bécsben szállt le a gép. Ezekben az esetekben sem lehet magukra hagyni az utasokat – írták.

A légijárat üzemeltetője köteles a célállomásra eljuttatni az utasokat, akár más légijárattal, akár alternatív megoldással (mondjuk busszal), és ezért további költségeket nem számíthat fel

– hangsúlyozták közleményükben.

Az utasok számára ellátást, azaz a várakozási idővel észszerű arányban étkezést és frissítőket kell biztosítani, emellett joguk van két díjmentes telefonhívásra, telexre vagy faxüzenetre, illetve e-mail küldésére – magyarázzák a segítséggel kapcsolatos lehetőségeket. Ezek között a szállás biztosítása is szerepel a FEOSZ szerint, ha egy vagy több éjszakát kell ott tartózkodnia az illetőnek, és ennek megfelelően a szállítást a reptér és a szállás között.

Túry Gergely

"Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat mégsem biztosítja a légi fuvarozó, akkor mindenképpen számlát, nyugtát kell kérni a megvásárolt frissítőkről, a transzferről, szállodai elhelyezésről, és kárigényként ezeket a számlákat kell benyújtani a légi fuvarozó részére" – közölték.

A kártalanításhoz való jog mértéke a repülőút hosszától függ, de nagyjából 250-600 EUR összegre lehetnek jogosultak az utasok. (A távolság meghatározásánál azt az utolsó célállomást kell alapul venni, amelynél a beszállás visszautasítása vagy a járat törlése miatt az utas érkezése késik a menetrend szerinti időponthoz képest.)

A FEOSZ szerint a légi fuvarozók automatikusan nem biztosítják ezeket a szolgáltatásokat, így azokat a repülőtéren kérni kell. "Ugyanígy a kártalanítási igényt is érdemes minél hamarabb benyújtani, mert csak kérésre fizetnek, illetve ha még így sem hajlandók eleget tenni jogszabályi kötelezettségüknek, akkor mindenképpen érdemes békéltető testülethez fordulnia a fogyasztóknak" – írták.