Jön a BMW: most már tényleg egy nagy autógyár lesz az ország

Az autóipar, amely tavaly már nyolcezer-milliárd forint termelési értéket állított elő, napjainkban 175 ezer embert foglalkoztat

– mondta Szijjártó Péter, amikor néhány hónappal ezelőtt felavatta az alumínium autóalkatrészek gyártásával foglalkozó Csaba Metál békéscsabai gyártócsarnokát. A cég a csaknem 6 milliárd forintos beruházásához 1,3 milliárdot a kormánytól kapott. A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az ágazat továbbra is dinamikusan bővül, már az idei adatok is 10 százalékos emelkedést mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatták, hogy 2017-ben a járműipar 8 ezer 83 milliárd forintnyi értéket állított elő, csaknem 200 milliárddal többet, mint egy évvel ezelőtt. A KSH közlése szerint 2016-ban ez az ágazat adta a magyarországi gyáripari teljesítmény mintegy harmadát, a GDP-nek pedig több mint tíz százalékát.

Szijjártó Péter a Csaba Metál Zrt. új gyártócsarnokának ünnepélyes avatóján Békéscsabán 2018. március 29-én

MTI / Lehoczky Péter

Ez még tovább növekedhet, ha megindul a gyártás a BMW debreceni üzemében, amelynek a létrehozását kedden jelentette be a német társaság és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

BMW-gyár épül Debrecenben

Több éve röppent fel a hír, most hivatalosan is bejelentették: új európai gyártóbázisát Magyarországon létesíti a német autógyár. Az üzem több mint ezer embernek adhat munkát.

A magyarországi járműiparon belül az alkatrészgyártás adja a szektor gerincét. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a Magyarországon is gyártó Opel hazai üzeméből egyetlen jármű sem gurul ki, viszont innen látják el a fél világot különböző egységekkel, például motorokkal. Nagyjából hasonló a helyzet az Audinál is, Győrben. Az Audi Hungária idén 20 éves, 1998 óta több mint 1 millió autó készült magyarországi a gyárban, ahol 4 ezernél is többen dolgoznak.

Az igazi zászlóshajó azonban az autó-összeszerelés. Az ismert nagyvállalatok közül nem csak az Opel és az Audi vert sátrat Magyarországon, hanem itt van a Mercedes és a Suzuki is, emellett a BYD gyárt buszokat. Jelenleg az összes Európában gyártott személyautó 2,8 százaléka kerül ki az itteni üzemekből, a Portfolio összesítése szerint a csaknem 500 ezres éves kapacitás majdnem a harmadával nőhet a BMW-nek köszönhetően.

Szakemberek dolgoznak az Audi Hungária Zrt. győri karosszériaüzemében 2017. május 23-án.

MTI / Krizsán Csaba

Az mfor.hu összesítése alapján a top 50 árbevételű magyar cégben 11 alkatrész-gyártó található, így a legnagyobb magyarországi vállalatok között van a Continental, a Delphi, a Denso, a Hankook, a Harman Becker, a Jabil, a Lear, a LuK Savaria, a Michlen, a Robert Bosch Energy and Body Systems is. Ezek a vállalatok a termelésük döntő hányadát külföldön értékesítik, így javítva a magyar külkereskedelmi mérleget is. Az sem elhanyagolható, hogy ezek a cégek rendre nyereséggel zárnak, társasági adót fizetnek, így az ország sokszorosan jól jár velük.

Mindeközben a szektor az egyik legfontosabb foglalkoztató is: ahogy a tárcavezető említette, 175 ezren dolgoznak a járműgyártásban és az ahhoz szorosan kapcsolódó iparágakban. A szakmunkások mellett a műszaki értelmiség számára is kifejezetten fontos az autóipar jelenléte, a mérnökök körében a szektor a top három foglalkoztató között van.

A magyar gazdaság járműipari kitettségéről sokat beszélnek az utóbbi időben, azonban semmi sem utal arra, hogy a befektetések ösztönzése alábbhagyna. Sőt, Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben arról beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában, hogy az eddigi kapacitások megtartása mellett olyan beruházásokat kell támogatni a területen, amelyek nyitnak az új autóipari trendek felé. Bár a kormány tagjai ennek érdekében rendszeresen megfordulnak a Tesla kaliforniai gyárában, a nagy hal most a BMW lett, amely elektromos autók gyártását is tervezi Debrecenben megépítendő gyárában.

A magyar autóipar növekedését egy valami akadályozhatja: a munkaerőhiány. A PwC Magyarország autóipari beszállítói felmérése szerint a vállalatoknak már többször kellett visszautasítaniuk megbízást, mert nem volt elegendő dolgozójuk, aki elvégezte volna a munkát, így összességében a termelés növekedésének gátjává vált a probléma.