A sajtó jócskán meglepődött, amikor a tárgyalás elején kiderült, hogy már három alkalommal is tartott meghallgatásokat a bírói tanács. A mostani ülésen derült ki az elhangzottakból, hogy az eljárásnak nem az elejére jutottak be az újságírók, mert az már májusban elkezdődött, éppen csak a sajtót nem tájékoztatták erről, így a keddi ülésen a közepébe csöppentünk bele.

Még 2014 –ben írtunk róla, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult egy szegedi szocialista képviselő azzal a gyanúval, hogy egy szegedi cég 185 millió forintos uniós támogatást nyert egy interaktív, virtuális játszótér felépítésére, amit az önkormányzati tulajdonú Vadasparkban húztak fel, ám a valóságban a pénz töredékét költhették el. Éveken át nyomoztak a feltételezett csalás ügyében, majd tavaly novemberben emelt vádat az ügyészség.

A szegedi Vadasparkban 500 négyzetmétert bérelt a Titan Project House Kft azzal, hogy ott felépít egy játszóteret, majd napelemes konzolokkal és egy szoftverrel egy virtuális sétát tesz lehetővé úgy, hogy adott piktogramra kattintva, szintén virtuálisan, életre kelnek az állatok. Erre nyert a cég 185 millió forintot uniós pályázaton úgy, hogy harminc százalékot még hozzá kellett tennie a szegedi vállalkozónak. ez utóbbi a támogatás megszerzése után egy szlovákiai céget bízott meg a generál kivitelezéssel. Az egyébként szegedi, de Dunaszerdahelyen céget bejegyeztető vállalkozó pedig egy brit-virgin szigeteki céggel kötött szerződést arról, hogy a szoftvert fejlessze ki a játékhoz, majd az elvégzett munkáért benyújtotta a számlát a pénzt elnyerő Titannak. A vád szerint a szoftver már megvolt, így az annak fejlesztésére szóló szerződés eleve valótlan volt, de az egész beruházást lényegében az elnyert összeg töredékéből, annak 15 százalékából meg lehetett volna építeni.

Még egy csavar a történetben, hogy az így megszerzett százmilliókat a vád szerint úgy akarták tisztára mosni, hogy egy liechtensteini céget akartak bevonni a szoftver unión kívüli felhasználásra. A vád szerint a pénzutalásokkal, a nyomokat akarták eltüntetni. Most a vádlottak padján az uniós pénzt elnyerő szegedi cégtulajdonos, a generál kivitelezéssel megbízott szlovák vállalkozás szegedi vezetője ülnek, és a harmadik vádlottat is, bár sokáig szökésben volt, végül Liechtensteinben elfogták.

A csapat

A 185 millió forint uniós pénz kedvezményezettjéből első rendű vádlott lett, róla többször megírta a sajtó, hogy a 2014-es választás egyik szegedi kampánylapjának főszerkesztője volt. A projektet eleinte a szegedi, mára már hamvába dőlt, city bike „diszpécsere” menedzselte, majd helyébe a Szegedi Városi Televízió „Fideszes korszakának” műsorszerkesztője lépett, aki a trafik koncessziókat elnyerő Traficum Bt-ben is társa az elsőrendű vádlottnak. A szlovákiai generál kivitelező cég tulajdonosa, aki most a másodrendű vádlott, szintén szegedi, és egy debreceni bringa projektben már üzlettársa volt ennek a beruházásnak az első projektmenedzserével.

Az eddigi tárgyalásokon történtekről az elején említett okok miatt pontos információnk nincs, de kérdéseinket elküldtük a Szegedi Törvényszéknek. A keddi tárgyaláson elhangzottakból annyi derült ki, hogy a férfit, aki kezdetben a projektet kezelte, már meghallgatták tanúként, és nyilván a vádlottak meghallgatására is sor kerülhetett.

Most a kivitelezői szerződést készítő ügyvédet, a másodikként belépő projektmenedzsert, a NAV nyomozóját, a műszaki ellenőrt és a Vadaspark igazgatóját hallgatták meg tanúként.

„Én azt nem tudom, hogy mit barkácsoltak a DARFÜ-nél”

A szerződést készítő ügyvédet kikérdezve a bíró előtt gyorsan világossá vált, hogy az ügyvéd előtt megkötött szerződés és a hatóságok által a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél lefoglalt példányokban a számok nem stimmelnek. Az ügyvéd előtt kötött szerződésben a játszótérre 185 millió forintot, míg a Flamingó fantázianevű szoftverfejlesztésre 52 millió forintot szánt a pénzt elnyerő cég és a kivitelező. A bíró aktái szerint viszont a tematikus játszótér 83 millióba, míg a szoftver 154 millió forintba került. Az tanúként meghallgatott ügyvéd nem nagyon tudott mit kezdeni a különbözettel. Az elsőrendű vádlott viszont elmondta, hogy az életszerű az, hogy az uniós beruházásokat kezelő hatóságoknak mindig van valami kívánságuk, ők meg teljesítik, e egyébként a szerződést ők nem módosították. „Én azt nem tudom, hogy mit barkácsoltak a DARFÜ-nél”- tette hozzá a vádlott.

A szintén tanúként idézett, a beruházásba másodikként belépő projektmenedzser arra sem emlékezett, hogy a szerződést ő nyújtotta-e be a DARFÜ-hoz, vagy még az elődje. Arra viszont élesen emlékezett, hogy a projekt ellenőrzésekor még az útra leszórt murvát is megvizsgálták szerinte. Ő maga pedig, az itt meghallgatottak közül elsőként, látta működés közben is a konzolt. „Megy az ember az állatkertben, lát egy piktogramot, majd előugrik egy állat. Az élvezeti értéke nagy.” – tette hozzá az elsőrendű vádlott üzlettársa.

A műszaki ellenőr viszont nem látta működés közben

A projekt műszaki ellenőre jószerivel mindent aláírt, amit az orra elé dugtak, legalábbis ez derült ki a vallomásából. Az építészmérnök nem túl gyakran vállalt hasonló megbízatást, itt szinte minden nap kint volt a tematikus játszótér építésénél, de az igazolásokat simán aláírta, azokat is, amelyek a projekt informatikai részével voltak kapcsolatosak. Ráadásul, a bíró szembesítette a másodrendű vádlott kivitelezővel, és amikor kiderült, hogy nem találkoztak, akkor előhúzott egy bejárásról szóló jelentést, amelyet mindketten aláírtak, és amely szerint mindketten jelen is voltak ezen a bejáráson.

A Vadaspark igazgatója sem tudott túl sokat hozzátenni az ügyhöz, annyi derült ki, hogy ő sem látta működés közben a konzolokat, egyébként pedig, az elmaradozó bérleti díjak miatt felszámolás indult a cég ellen. Nemrég a Vadaspark hétmillió forintért megvásárolhatta a felszámolásból a területén felépítetteket, bár a konzolok szerinte, ha működtek is, mostanra használhatatlanok.

A védelem még a nyomozóra is ráugrott

A védők elég durván rászálltak a NAV nyomozójára, akit szintén tanúként hallgattak meg a Szegedi Törvényszéken az ügyben. Főként a titokzatos, a nyomozónál önként jelentkező tanút firtatták, aki mint kiderült, küldött egy vallomást, de azt olyan tintával írta, amely később eltűnt. A nyomozó azonban később előkerítette az „önkéntest”, majd házkutatást is tartottak nála, kihallgatták, és őrizetbe is vették. Úgy tudjuk, hogy a titokzatos, elillanó tintával írogatót más bűncselekményekkel is összefüggésbe hozták. Emiatt és a nyomozási módszerek miatt is támadták a tanút a védők, de a nyomozóval együtt dolgozó szakértőnek egyenesen a kizárását indítványozta az elsőrendű vádlott védője, erről a bíró a szakértői vélemény ismertetése után dönt majd.

A tárgyalás csütörtökön folytatódik.

*

Pontosítás:

Cikkünk eredeti változatában az szerepelt, hogy az ügy harmadrendű vádlottja, Dávid Zoltán, a Csabai Kolbászfesztivál társtulajdonosa. A Csabai Rendezvényszervező és Kulturális kft. csatolt védjegy iránti kérelmet nyújtott be, ennek alapján a Szellemi Tulajdon Hivatala értesítést tett közzé, amely szerint a Csabai Kolbászfesztivál védjegy a kft. tulajdona, ennek pedig Dávid Zoltán soha nem volt a társtulajdonosa.  Az érintettektől elnézést kérünk.